Kína atomnagyhatalommá válik
Az emelkedő olajárak és az importált energiahordozóktól való függés ismételten ráirányítja a figyelmet a hosszabb távon is megbízható villamosenergia-ellátásra. Emiatt sok országban ismét felmérték a lehetőségeket, és arra a következtetésre jutottak, hogy az atomerőművek továbbra is nélkülözhetetlenek az áramtermelésben. Amerikában és Európában azt az utat választották, hogy a már működő atomerőművek engedélyét hosszabbítják meg. Az Egyesült Államokban például már csaknem a működő reaktorok egyharmada kapott engedélyt 60 évig történő üzemeltetésre, Európában is sok országban folynak üzemidő-hosszabbítási programok. Ugyanakkor az EU-ban két új reaktor építését is elkezdték: egyet Finn-, egyet Franciaországban.
A legnagyobb ütemű fejlődés azonban Ázsiában figyelhető meg. Japán, Dél-Korea, India és elsősorban Kína egyre nagyobb szerepet szán az atomenergiára alapozott áramtermelésének. A kínai gazdaság növekedésének egyik fontos következménye, hogy a villamos energia iránti igény, az ipari termelés bővülése és a lakossági áramfogyasztás meredek emelkedése miatt évente csaknem 15 százalékkal növekszik, s kielégítése komoly kihívást jelent. Tíz év alatt Kína a világ egyik legnagyobb olajimportőrévé vált. A külföldi szénhidrogéntől való függőségen többek között atomerőművek építésével igyekeznek enyhíteni. Jelenleg Kínában a működő kilenc atomerőművi reaktor - összesen 6600 MW teljesítménynyel - az ország villamosenergia-termelésének még csak 2,2 százalékát adja. A kormány tervei szerint 2020-ig az atomerőművek összteljesítménye 36-40 ezer MW-ra növekszik, ez azt jelenti, hogy átlagban évente 2000 MW új kapacitást kell beléptetni. A jelenleg épülő két, orosz gyártmányú VVER-1000 reaktor mellett további nyolcra írtak ki versenytárgyalást és a döntések meghozatala még 2005-ben várható.
A kínai nukleáris fejlesztési politika többnyire nyomott vizes típusú új reaktorok beszerzését több forrásból képzeli el, és más reaktortípusok építését is tervezik. A helyi ipar egyre növekvő részt vállal az atomerőművek tervezésében és a beruházások szervezésében, valamint egyre több berendezés készül majd kínai gyárakban.
A kínai nukleáris kutatás egyik fontos eredménye, hogy kidolgoztak egy 10 MW teljesítményű nagy hőmérsékletű gázhűtésű demonstrációs erőművet, amely grafitgolyóba ágyazott üzemanyaggal működik. Ez a berendezés teljesen saját fejlesztés, és annyira meggyőzően bizonyította ennek a megoldásnak az előnyeit, hogy a Santung tartományban lévő Vejhaj mellett már megkezdték egy 195 MW teljesítményű prototípus építését, amely a tervek szerint 2006 végére el is készül. Az itt szerzett tapasztalatok alapján további 18 reaktort létesítenek majd ugyanezen a telephelyen.
Nagy hangsúlyt helyeznek a nemzetközi együttműködésre is. A nemrég megrendezett SMIRT-18 nemzetközi konferencián külön szekció foglalkozott az atomerőművi berendezések élettartam-gazdálkodásával, így Pakssal is. A kínai szakemberek figyelmét a paksi atomerőműben működő, a főberendezések öregedéskezelését segítő adatbázis és a gőzfejlesztőkkel szerzett tapasztalatok keltették fel leginkább.
