Évi 16,8 százalékos forgalomnövekedés

A Logisztika Rendszertechnikai Kft. - mint független tanácsadó vállalkozás - 1988 óta résztvevője a magyarországi logisztikai szakmának. Mindennapi gyakorlatukból adódott a felismerés, hogy e dinamikusan növekvő piac a korábbi statikus jellemzőkkel már nem leírható. A változásokat operatívan kezelő, de stratégiai döntéshozatalra is alkalmas információk iránt a piaci szereplők részéről - mind kínálati, mind keresleti oldalon - egyre nagyobb az igény.

A társaság úgy ítélte meg, kellő szakmai tudása és tapasztalata van ahhoz, hogy a logisztikai szolgáltatások különböző szegmenseiben fokozatosan kidolgozzon és működtessen egy differenciált piacelemző rendszert. Ezért 2004 végén létrehozták a Lora (Logistic Research and Analysis) projektet. Ennek első "terméke" a 2004. évi CEP (courier-express-packet, azaz futár-expressz-csomag) piaci elemzést tartalmazó Lora-CEP 01. tanulmány, amellyel Magyarországon elsőként tettek kísérletet átfogó CEP-piaci körkép bemutatására.

A CEP-piaci szereplők számára kiemelt jelentőségű a postai liberalizáció folyamata, ezért a tanulmány a 2004. év hazai általános piaci helyzetének felvázolását követően közli a Logisztika Kft. stratégiai partnerének, az 1992 óta CEP-piaci elemzésekkel foglalkozó német MRU GmbH tulajdonos-ügyvezetőjének írását "CEP-piaci tendenciák és postai liberalizáció Európában" címmel. A cikk főbb megállapításai között szerepel, hogy "önmagában a liberalizáció nem teremtette meg egy jól működő piaci verseny feltételeit", és az európai tapasztalat szerint "a postai szolgáltatók legnagyobb konkurensei maguk a postai szolgáltatók".

A magyarországi CEP-piac részletes bemutatása a szabályozási környezet 2004. évi alakulásával és a legfontosabb szakmai rendezvények, események áttekintésével kezdődik. A tételes és számszerű elemzés elvégzéséhez - a vállalkozás úttörő jellegéből következően - számos további problémát kellett megoldani.

A Lora-CEP 01. készítése során a megfelelő tartalmi egyezőség és elemezhetőség érdekében már az előkészítő szakaszban szükség volt a CEP-tevékenység szakmai kategóriáinak a piacelemzés szempontjaival konform definiálására. A tanulmány készítésekor egy lehetséges vizsgálati modell megalkotása mellett alapvető és kiterjedt kutatómunkát kellett elvégezni. A felhasznált információkat, ismereteket, adatokat számos - vállalati, statisztikai, cégbírósági, sajtó, személyes stb. - forrásból gyűjtötték be.

A Logisztika Kft. részletes elemzései a Lora projekthez - teljes körű, illetve részleges adatszolgáltatással - csatlakozó cégek tényadatainak bázisán, a szükséges szakmai becsléssel kiegészülve készültek, és 90 százalék feletti lefedettséget jelentenek mind a teljes, mind a belföldi CEP-piac vonatkozásában.

A számszaki elemzésből egyebek között kiderül, hogy a magyar CEP-piac nagysága - az év eleji várakozásaiknak megfelelően - 2004-ben meghaladta a 44 milliárd forintos nettó forgalmat. Ez az azt megelőző évhez képest 16,8 százalékos növekedést jelent, és nagyságrendileg megfelel a 2003/2002. évi dinamikának. Ugyanakkor a 2004. évi árbevétel szerinti toplista első két helyezettje nem érte el a piaci növekedés átlagos mértékét, a harmadik bevételei pedig csökkentek.

A sorrendi helyezések változásait vizsgálva meglehetősen kiegyensúlyozott a kép: 18 vállalkozás lépett előbbre az árbevételi rangsorban, 10 pozíciója változatlan maradt, és szintén 18 vállalkozás veszített a korábbi helyezéséből. A mindkét teljes üzleti évben tevékenykedő vállalkozások között a legnagyobb előrelépés 16, a legnagyobb pozícióvesztés pedig 4 helyezés volt, utóbbit több cég is elszenvedte. Az elemzők szerint önmagában a sorrendiséget csak általános tájékozódási pontként célszerű figyelembe venni, tekintettel a CEP-piac erőteljes szegmentáltságára.

A 2003. évi saját bevételeikhez viszonyított forgalom alapján - a mindkét teljes üzleti évben tevékenykedő cégek közül - hat vállalkozás árbevétele csökkent, de a legnagyobb volumenvesztés is mindössze 10,3 százalékos volt, míg a legjelentősebb növekedések nem egy esetben forgalmi többszöröződést is eredményeztek.

Déri András szerint valószínűsíthető, hogy egyes cégek esetében az EU-csatlakozás eredményezett kiugró forgalmi dinamikát a nemzetközi logisztikai hálózatokba való azonnali bekapcsolódás következtében. Összességében azonban megállapítja, hogy a 2004. évnek nem igazán voltak nagy vesztesei, bár a kirajzolódó tendenciák - értelemszerűen - nem minden jelentős piaci szereplő számára kedvezőek.

Elemezték - többek között - a CEP-piaci szereplők árbevételi megoszlását a szakmában szokásos és vizsgálódásaik során definiált szolgáltatási szegmensekben. Míg tíz éve még minden valószínűség szerint a többnapos átfutási idejű szolgáltatás adta volna a belföldi CEP-piac legnagyobb szeletét, addig ma már nem számít meglepőnek a 24 órás garantált szolgáltatások közel 40 százalékos, legnagyobb részesedése. Kiderült az is, hogy az éjszakai és a másnap délelőtti szolgáltatásokra együttesen is kevesebb az igény, mint a futárszolgálatra, amely mintegy 11 százalékkal részesedik a belföldi bevételekből.

A raklapos áruszállítás - az elemzésben megjelenő - alacsony részarányából hiba volna messzemenő következtetéseket levonni - véli Déri András. A mindössze két százalék ugyanis nem azt jelenti, hogy a paletták aznapi, illetve garantált határidős kézbesítésére ne lenne igény. Sokkal inkább arról van szó, hogy az általuk vizsgált, szinte kizárólag CEP-tevékenységet végző cégek - ma még - alig foglalkoznak ezzel a szegmenssel, ami üzletileg a más szegmensekben meglévő növekedési potenciál kézenfekvőbb kihasználásával, logisztikailag pedig a kis csomagok, illetve a raklapok kezelésének eltérő eszközigényével és technológiai felszereltségével magyarázható. Az elemzés vizsgálja a teljes belföldi piac főbb CEP-szegmensek szerinti megoszlását is a legjelentősebb cégek között. Eszerint a "legszínesebb" szegmens a 24 órás garantált, vagyis ebben tevékenykedik a legtöbb (a tételesen vizsgált 22 közül 14) szolgáltató. Ezt az elemzők nem tartják meglepőnek, hiszen a bevételek alapján ez a legkeresettebb szolgáltatás.

A következő legnépesebb csoport a futárszolgáltatásnál található. Ebben a szegmensben legnagyobb a részesedése a tételesen nem vizsgált 21 cégnek (közülük 15 a tipikusan futárcég), mivel - többek között az alacsony piacra lépési korlátok miatt - e tevékenységcsoportba tartozik a legszámosabb vállalkozás.

Az overnight részpiac mindössze négyszereplős. Déri András szerint biztosan nem véletlen, hogy közülük három cég az éjszakai kézbesítésben is megtalálható. A piacvezető dominanciája elsöprő, többszöröse az utána következőnek.

A kiegészítő szolgáltatások 20 százalékos aránya azonban magasabb a vártnál. A leggyakrabban említett belföldi kiegészítő szolgáltatások a dokumentum-visszaforgatás és a pénzbeszedés, a nemzetközi szolgáltatásokhoz kapcsolódóan pedig a vámkezelés és a biztosítás. A legkevesebb említést a csomagolás, a polcszerviz és a raktározás kapta.

A Lora-CEP 01. elemzés számos mutatót vizsgál, többek között a szakma egyik kedvencét, a napi csomagdarabszámot, amelyet a piac szereplői alapvetően a volumenek összehasonlítására használnak. A teljes piac 2004-ben 20 millió csomag fölött volt, ez (csak a munkanapokkal számolva) közel 78,5 ezer csomagot jelent naponta. Az elemzés a csomagszámokat felvételi és kézbesítési hely szerint, valamint export-import vonatkozásban is vizsgálja.