Fejlesztési tervek Szerbiában
A hazai előadók elsősorban a magyarországi ipari parkok és logisztikai központok kialakulásának és fejlődésének tapasztalatait osztották meg külföldi kollégáikkal, akik e térségben még csak most kezdik kialakítani az ilyen jellegű létesítményeket. A házigazdák terveiket és beruházási elképzeléseiket tárták a hallgatóság elé, amelyek megvalósításában - reményeik szerint - a magyar szellemi és anyagi tőke is segítségükre lesz.
Nikodémus Antal, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium főosztályvezető-helyettese előadásában a magyarországi trendekre és logisztikai szektort érintő változásokra összpontosított. Szólt arról, hogy a működőtőke-beáramlás mintegy 10 százaléka a logisztikai szektort célozza, amihez nélkülözhetetlen a logisztikai szolgáltató központok megléte, ahol ez a tőke materializálódhat és további értéket teremthet. Felajánlotta a saját és a GKM szakmai segítségét, illetve eddigi tapasztalataik átadását a szerb partnereknek, hogy gyorsabban és zökkenőmentesebben járhassák végig azt az utat, amelyen mi már végigmentünk.
Dejan Zvekić, a szabadkai önkormányzat nemzetközi kapcsolatok osztályának vezetője szerint a Vajdaság földrajzilag és logisztikailag is rendkívül jó helyen fekszik, de értékeit a befektetők még nem fedezték fel. A térség néhány jellemzője: 2000 cég, 40 ezer foglalkoztatott, hét ipari zóna 750 hektár területen, évente 1,2 milliárd euró ipari befektetés és 80 millió euró export valósul meg. Itt halad el a 10/b és a 8-as európai fő közlekedési útvonal is. Fejlesztés alatt áll a tartomány első, önálló logisztikai szolgáltató központja, mely 70 hektár területen fekszik. A helyi logisztikai cégek rendelkezésére áll egy 1,5 hektáros vámmentes és kereskedelmi zóna, egy vasúti cargoállomás Szabadka központjában, valamint két határátkelő is (Horgos és Kelebia). A várost elkerülő út átadását 2007-re tervezik. A szerb szakember reményei szerint a közeljövőben felgyorsulnak a fejlesztések, és a beruházások a térség "három esélyének" - a mezőgazdaságnak és a feldolgozóiparnak, a turizmusnak, a kereskedelemnek és a logisztikának - köszönhetően a helyi kis- és középvállalkozások is erőre kaphatnak.
Ruppert László, a Közlekedéstudományi Intézet Kht. ügyvezetője elmondta, hogy az áruszállítás hazánkban az elmúlt években a GDP-t meghaladó mértékben nőtt. Szól arról, hogy az EU nagy hangsúlyt fektet az intermodalitásra és környezetvédelemre és ehhez kapcsolódóan a vasút fejlesztésére, de napjainkban mégis a közúti és tengeri szállítási alágazatok erősödése figyelhető meg. Kiemelte az autópályák jótékony hatását is, hogy új befektetők jelennek meg, és nő a foglalkoztatottság. Jó példaként említette az M5-öst, amelynek fejlesztése kapcsán Kecskeméten két év alatt 17 bankfiók nyílt meg. Az EU15 és a tíz új tagállam gyorsforgalmi úthálózatának összehasonlításából kiderült, hogy az utóbbiakban az EU összes autópályáinak csupán öt százaléka van. A különbséget jelzi az is, hogy ezek az utak nyugaton folyamatos rendszert alkotnak, míg keleten és délen csupán egymástól független szakaszok találhatók. Mindez a közeljövőben változik, s a Dél-Alföld régióban végrehajtott autópálya-építések is ezt támasztják alá.
Dragan Kostić, a Pirot szabad övezet igazgatója általánosságban a szerbiai szabad övezeteket, konkrétan pedig a piroti szabad övezetet mutatta be. Sajnálattal szólt Szerbia és ezen belül a logisztikai szektor lemaradásáról a térség országaihoz képest. Optimizmusra ad azonban okot, hogy a térség jó földrajzi elhelyezkedését könnyen ki lehet használni, és a közeljövőben már számos beruházás körvonalazódik. Példaként említette a Pirot szabad övezetet, amely jó kiindulási alap lehet a horvát, görög, bolgár és egyéb útirányok kapcsán.
Stojan Petković, a Kombinovani Prevoz Kft. vezetője szólt a 10-es korridor mentén (Novi Sad, Belgrád, Nis) tervezett kombiterminálokról és arról a tényről, hogy Szerbiának nyitnia kell az EU felé. Véleménye szerint ehhez szükség van egy jól megalapozott támogatási rendszerre és logisztikai szolgáltató központokra s kombiterminálokra. Az újvidéki fejlesztési lehetőségek közül a BILK-hez hasonló, de kisebb léptékű intermodális központ kialakítását célzó, a Közlekedési Intézet által készített tanulmányt és a tényleges terveket mutatta. E szerint a szerb szakemberek precízen előkészítették a projektet. Az Intermodal Terminal Novi Sad (ITNS) területén 24 750 négyzetméter parkolóban 110 nyerges vontató várakozhat majd. A napi 350 TEU-s átrakás éves szinten 125 ezer TEU-t jelent, a tárolókapacitást napi 2x200 TEU-ban határozták meg. A befektetéseket három ütemben 15 év alatt kívánják megvalósítani, és 18 millió eurót tenne ki. A beruházás megtérülése pesszimista hozzáállással 18, a normális attitűddel 14, míg optimista szemlélettel vizsgálva 11 év.
A szerb felsőoktatás két képviselője - az Újvidéki Egyetemről Vojin Senk, míg a Belgrádi Közlekedési Egyetemről Milan Vujanić professzor - előadásukban a szellemi tőke fontosságát és értékteremtő képességét hangsúlyozták. Véleményük szerint a logisztikával kooperálva számos területen hasznosítható a szakmai tudás. Az Újvidéki Egyetemen működő 40 kar technikai eszközeinek 40 százalékát például az ipari cégek segítségével képesek beszerezni. Azért cserébe az egyetem - göteborgi mintára - transzferközpontot hozott létre. Az innovációs központ célja, hogy 2006-ra kialakítsanak egy színvonalas technológiai és kutatóparkot, ahol speciális szakemberek képzését kezdhetik majd meg.
