Munkahelyi rizikófaktorok
A kockázatelemzés során kevés szó esik a pszichés (emocionális) és pszichoszociális kockázatokról, pedig a munkavállalók több mint egyharmadára hatást gyakorolnak a munkahellyel összefüggő pszichés kockázatok, amelyek gyakran különböző betegségekhez vezetnek - hangsúlyozta Plette Richárd, a Fodor József Országos Közegészségügyi Központ munkapszichológiai osztályvezetője.
A törvény előírása szerint minden munkáltatónak évente egyszer felül kell vizsgálnia a munkakörülményeket, a munkakörökkel járó egészségügyi kockázatokat, illetve ezzel öszszefüggésben a munkatársak egészségi állapotát. Ám a cégek többsége "átsiklik" ezen, nem veszi komolyan az előírást - tette hozzá a szakember. Problémát jelent, hogy a legtöbb cégnek nincs megfelelő szakembere a pszichés és pszichoszociális kockázatok felméréséhez, és nincs egységesen meghatározva, hogy pontosan milyen módszerekkel kell ezt a feladatot elvégezni. A leginkább célravezető a kérdőíves felmérés, ahhoz azonban olyan szakemberre - például munkapszichológusra - van szükség, aki ezt megfelelően összeállítja. A globalizáció, a növekvő versengés és a változó munkatársi kapcsolatok hatást gyakorolnak a munkahelyi életünk pszichoszociális karakterére. Változnak a munkahelyeink és velük a nyomás, a követelmények, a szorongás, amellyel naponta meg kell küzdeni. Mivel számos embernél kifejlődnek a "kiégés" szimptómái, a pszichoszociális faktorokat a munkahelyen komolyan kellene venni.
Ezek olyan kóroki tényezők, amelyek az egyén szociális helyzetéből eredően a munkahelyi szociális stressz következtében és bizonyos személyiségjegyek hatására megbetegedéshez vezethetnek. Kutatások egyértelmű kapcsolatot mutatnak a betegségek előfordulásának növekedése és a frusztrációs, illetve stresszjelenségek között.
Az időnként szorongó ember emésztési nehézségekkel küzdhet, de a krónikusan szorongónál gyomorfekély alakulhat ki, örökletes vagy fejlődési alapon. A haragos embernek a vérnyomása lesz magas, de aki mindig mérgelődik, annál a hipertónia állandósul. Az emocionális stressz okozta megbetegedések közé sorolható a nyombél- és gyomorfekély, az angina pectoris, az agytrombózis, az asztma, a szénanátha, a migrén és más allergiás megbetegedések.
Az egyik legveszélyeztetettebb réteg a pályakezdő fiatalok, akik nehezen találnak munkát. Ha azonban mégis sikerül megtalálni a megfelelő pozíciót és céget, ahol lehetőség van a karrierépítésre, napi 10-12 órát dolgozva állandó készenlétben (stresszállapotban), az illető bedolgozza magát, majd egy idő után elküldik, és alacsonyabb fizetéssel felvesznek egy kezdőt, aki a tempót fel tudja venni - tette hozzá a szakember. A cégek sokszor kihasználják a pályakezdőket, hiszen ők még a karrier és a magasabb jövedelem reményében sokkal többre hajlandók, mint idősebb társaik. A tapasztalatok szerint a cégek többsége - különösen a "multik" - nem szereti a "pótolhatatlan" embereket, olyan munkatársakat nevelnek, akik szükség esetén helyettesíthetők - mondta Plette Richárd.
A másik veszélyeztetett korosztály a középkorúak, illetve a nyugdíj előtt állók. Az ötven felettieknél általában problémát jelent az átképzés, az új technológia alkalmazása, mivel a korábban bevált módszerekkel kívánnak dolgozni. Ők a munkahelyükön is nehezebben alkalmazkodnak az átállásokhoz, kevésbé viselik a stresszt, hamarabb elfáradnak. Ez a probléma főleg akkor jelentkezik, mikor az idősebbeket gyors, technikai bravúrt igénylő feladatokra kívánják alkalmazni, mintegy versenyeztetve őket a fiatalok teljesítményével. Az idősebbek inkább a szintetizáló, nagy áttekintést kívánó munkában nyújtanak igen jó teljesítményt.
