Őszi reneszánsz a turizmusban

Kiemelkedően indult az ősz a hazai turisztikai piacon. Szeptemberben még tovább erősítették pozícióikat a fővárosi 3-5 csillagos szállodák, és a balatoni hoteleknek is sikerült valamelyest az utószezonban vigasztalódni - derül ki a KSH most közzétett legfrissebb gyorstájékoztatójából.

Az ősz kezdete hagyományosan csúcsszezont jelent - jelezte Niklai Ákos, a Magyar Szállodaszövetség elnöke. Mint mondta: az ősz kezdetekor újra beindul az üzleti és konferenciaturizmus, és megnő a kulturális események és a gasztronómia miatt a Magyarországra érkezők száma is.

A legmagasabb kategóriájú, ötcsillagos szállodákban a KSH adatai szerint szeptemberben 17,7 százalékkal emelkedett a vendégéjszakák száma 2004 hasonló időszakához képest, ezzel Budapesten az idei év legjobb eredményét érték el. Niklai Ákos jelezte: szinte megteltek a főváros magas kategóriájú szállodái, ahol kilencven százalék feletti volt a szobafoglaltság.

Kelet-Magyarországon is jól indult egyébként az ősz, itt a négy- és ötcsillagos hotelekben közel 25 százalékos bővülést regisztráltak, de a háromcsillago-sok is kiemelkedő, 17,3 százalékos erősödést értek el. Az év első kilenc hónapját tekintve az is látható, hogy a vendégéjszakák száma átlagosan 6 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest, míg a bruttó szobaárbevétel 16 százalékkal emelkedett. A Balatonnál az előző évihez hasonló nagyságú volt a vendégforgalom.

Niklai Ákos bízik a kedvező tendenciák folytatásában októberben és az év hátralévő részében is, és úgy véli, a turizmus további üzleti lehetőséget tartogat az ország számára. Az ágazat további fejlődése szempontjából egyébként meghatározó lehet a széles körű szakmai munka eredményeként készített Nemzeti turizmusfejlesztési stratégia (NTS), amely 2013-ig jelöli ki a legfontosabb irányvonalakat az ágazat számára. Az NTS szerint a projekt megvalósítása 1100 milliárd forintot meghaladó öszszegbe kerül majd. A legnagyobb összeget, 618 milliárdot attrakciófejlesztésre fordítanák. A turistafogadás feltételeinek javítására 235, az emberierőforrás-fejlesztésre pedig 117 milliárdot irányoztak elő.