Drága ingatlan, magas nyugdíj
Az ingatlanos szakmai szolgáltató társaság arra biztatja a nyugdíjalapokat, hogy bátrabban fektessenek be a kereskedelmi ingatlanok piacán, ha a bekövetkező deficitet ellensúlyozni kívánják. Egyúttal figyelmeztet: reformok nélkül 2040-re az Európai Unió tagjainak állami kiadásai a növekvő igények miatt a 2000. évi 10,4 százalékos GDP-arányról 2040-re 13,6 százalékra nőnek majd.
Az egyes tagországok állami (társadalombiztosítási) nyugdíjra fordított kiadásai a jövőben nagymértékben megváltoztatják a nyugdíjrendszert. Görögország 2000-ben a nemzeti össztermék 12,6 százalékát költötte a nyugdíjellátásokra: ez az arány 2040-re eléri a 23,8 százalékot. Spanyolországban a 9,4 százalékos arány 16 százalékra, az ír 4,6 pedig 8,3 százalékra nő 2040-re. Egyedül Nagy Britannia kiadásai csökkennek: a 2000. évi 5,5 százalékról 2040-re öt százalék lesz a kiadások aránya a nemzeti össztermékből.
A nyugdíjrendszer hiánya - amelyet a csökkenő születésszám és a várható élettartam növekedése okoz - minden európai gazdaság legnagyobb problémái közé tartozik, és rendkívül jelentős finanszírozási kihívás elé állítja az országokat. Európában egy évben 150-300 milliárd euró (37,5 ezer milliárd-75 ezer milliárd forint) befektetés szükséges a jövő nyugdíjainak fedezetére.
Egy több eszközt használó modell azt mutatja, hogy egy nyugdíjalapnak érdemes eszközeinek 10-15 százalékát ingatlanhoz kapcsolatos befektetésben tartania. Ma az európai alapok eszközeik 6,5 százalékát tartják ingatlanban, bár az elmúlt évek tapasztalata azt mutatja, hogy ez növekvő arány. A CBRE számításai szerint az eszközök átcsoportosítása a kívánt szintre legalább évi 24 milliárd eurót, azaz hatezer milliárd forintot csoportosítana az Európai Unió ingatlanpiacára.
Az ingatlanos társaság szerint a másodlagos szektorba történő beruházások jelentős növekedése várható. Ezek közé tartoznak például a szórakoztató célra épített ingatlanok és az idősek otthona. Az európai ingatlanpiacra gyakorolt fontos hatás, hogy azok a területek növekednek majd legjobban, ahol a fent említett másodlagos célpontokba jelentősebb befektetések történnek.
A CBRE előrevetíti: a kereskedelmi ingatlanpiacon növekvő befolyású nyugdíjalapok a közvetett beruházásokra is jótékony hatással lesznek. Mindenképpen ösztönözni fogja például az európai országokat, hogy átláthatóbb adózási feltételeket teremtsenek a nyugat-európai tőzsdéken is jelen lévő ingatlanalapok számára, miután ez utóbbiak segítenek felszívni beáramló tőkét.
Az elterjedt hiedelmek szerint az európai befektetési piacokon tőkehiány van, így most elég nehéz kitalálni, vajon hogyan lehet értékelni az ingatlanok iránti növekvő keresletet.
