Elúszhatnak a tejtámogatások
A hazai tejtermelő vállalkozások 30-40 százalékánál következhet be drasztikus versenyképesség-romlás 2007. január elsejétől az uniós szabályozási változások miatt. A kvótát kiváltó 9,5 ezer gazdaságból 2,8-3,8 ezer számíthat arra, hogy elveszti eddigi tejtermelési támogatásait, ha nem sikerül uniós kompromisszumot találni. A módosítási tervekről ma folytatódnak a brüsszeli egyeztetések – derült ki a tejtermelői érdekképviselet tegnapi elnökségi ülésén.
A gazdálkodói aggodalmak abból fakadnak, hogy az EU 2007-től a tejprémiumnak nevezett támogatásokat elválasztaná a termeléstől (a kvótától). Az állattartók a 2007–2013 közötti új uniós pénzügyi ciklusban korábbi dotációikat attól függetlenül megkapnák, termelnek-e tovább, vagy sem. A váltást az indokolja, hogy az évi 15-17 százalékos (több mint 20 milliárd literes) uniós felesleg csökkenjen. Ezt célozza a tejpor és a vaj intervenciós árának 15-25 százalékos mérséklése is.
A szabályozási módosítások Magyarországon literenként 9 forintnak megfelelő dotációt érintenének, és ez – figyelembe véve a 2 milliárd literes tejkvótát – évi 18 milliárd forintot tenne ki. A mai verziók szerint 2007-től a tejszektor támogatásai (is) valamilyen módon a földekhez kötődnének, de a vállalkozások 30-40 százalékának nincs elegendő területe ahhoz, hogy eddigi pénzeit így is megkaphassa.
A tejtermelők ma az úgynevezett egyszerűsített terület alapú támogatási rendszerben (SAPS), illetve a hozzá kapcsolódó nemzeti kiegészítési módszerrel (top-up) kvótatámogatásokhoz juthatnak, és ezek nem kapcsolódnak a földekhez. A gazdálkodók számára elfogadható szisztémát 2009-ig is fenntarthatnák, de a csatlakozási szerződés rögzíti, hogy a top-upos összegek csak a termeléshez kapcsoltan utalhatók ki, miközben az uniós tejpiaci reform 2007-től éppen a szétválasztást írja elő. Ezért szakértők szerint a SAPS és a top-up tejágazati meghosszabbításához el kellene érni Brüsszelben, hogy a kvótapénzeket továbbra is az állattartó gazdaságokhoz kötötten (üzemsorosan) utalják ki, vagyis azok ne olvadjanak be a földekhez kötött egyéb agrárgazdasági támogatásokba.
Ha e megoldás nem lehetséges, már 2007-től át kellene térni az úgynevezett egységes farmtámogatási rendszerre (SPS), amelyet az EU egyébként csak 2009-től követelne meg. A tejpénzek itt is a SAPS-ban alkalmazott, 4,8 millió hektáros hazai termőterület között oszlanának el, de Brüsszel lehetővé tenné, hogy Magyarország – szemben az általános előírásokkal – 3 százaléknál nagyobb (akár 20 százalékos) úgynevezett nemzeti tartaléktámogatási kasszát képezzen, és ebből üzemsoros tejpénzeket fizessen. Az engedményekért azonban a kormánynak el kellene fogadnia a brüsszeli cukorágazati reformterveket, amelyek a répatermelőknek nem kedveznének. További gondot okozna, hogy a hazai kifizetőügynökség állítólag csak 2-3 év alatt, vagyis 2007 helyett 2008–2009-re tudna megfelelően felkészülni az SPS-re. (HL)
