Felvi-rangsor - főiskolák a mérlegen

Egészségügy

Az egészségügyi főiskolákra járó hallgatók közül összességében a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Főiskolai Karán értékelték a legmagasabbra a diplomájuk értékét. Egy kategóriában - a diploma hazai elismertsége vonatkozásában - szorultak a második helyre, ahol a szegedi főiskolások értékelése volt a legmagasabb (3,91). Ez utóbbi érdekessége, hogy az egyetemi rangsorok esetében is a szegedi orvostanhallgatók magasabbra értékelték diplomájuk hazai elismertségét, mint a pestiek, sőt e tekintetben még a négy kérdés alapján első helyezett Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Karánál is jobb volt a szegedi orvostanhallgatók értékelése. Az orvosegyetemi rangsorokkal további hasonlóságok is megfigyelhetők: a Pécsi Tudományegyetemhez tartozó egészségügyi főiskolások a legalacsonyabb értékelést adták a négy nagy egyetemi centrum főiskolásai közül, hasonlóképpen a PTE orvostanhallgatóihoz. A legalacsonyabb pontértéket kapó Széchenyi István Egyetem Egészségügyi és Szociális Intézete más "súlycsoportot" képvisel, mint a patinás nagy orvosi egyetemek főiskolai karai, a hallgatói értékelések alapján azonban nagyjából azonos a megítélése, mint a többi esetében.

Agrártudomány

Általánosságban elmondható, hogy az agrárfőiskolák diplomáit két helyen, Szegeden az élelmiszer-ipari karon és Nyíregyházán, a többi főiskolához képest lényegesen jobbnak ítélik a hallgatók.

Gyakorlatilag holtverseny alakult ki: szinte hajszálra ugyanakkora összesített értékelést kapott a diploma értéke alapján a Nyíregyházi Főiskola Műszaki és Mezőgazdasági Főiskolai Kar és a Szegedi Tudományegyetem Szegedi Élelmiszer-ipari Főiskolai Kar hallga-tóinak megítélése. A különbség annyiban látszik, hogy míg a szegediek minden szempontból a legmagasabb vagy majdnem legmagasabb értékelést adták, addig a nyíregyháziak véleménye már hullámzóbb volt. Érdekesség, hogy a Kecskeméti Főiskola Kertészeti Főiskolai Kara, amely öszszesítve a legkevesebb pontot kapta, a diploma hazai és külföldi elismertsége szempontjából viszonylag magas értékelést kapott (a hazai elismertséget tekintve három intézményt is maga mögé utasított), azonban e két utóbbi szempontot az összesítésben csak fele akkora súllyal vették figyelembe.

Gazdaság

A gazdasági főiskolák diplomaérték szerinti rangsorán szembetűnő a Budapesti Gazdasági Főiskola minden karának, illetve kihelyezett képzéseinek egyértelműen kedvező hallgatói megítélése: a lista első öt helyén a BGF intézményei állnak. Érdekesség, hogy az összesítésben is első helyezett zalaegerszegi tagozat az intézménybe való bejutás, illetve a tanulmányok nehézségének értékelése révén lett első, itt valamivel kevésbé értékelték kedvezőnek a diploma hazai és külföldi elismertségét, ez egy kihelyezett tagozat esetében talán érthető is. A Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Karon folyó képzés nehézségét jelzi, hogy a három, egymástól távoli helyszínen (Budapest, Salgótarján, Zalaegerszeg) szinte egyöntetűen, és a többi karhoz képest messze kimagaslóan értékelték a tanulmányok nehézségének fokát. A gazdasági főiskolák esetében az egyes szempontok megítélésében igen komoly különbségeket látunk: amíg a Nemzetközi Üzleti Főiskolán a diploma hazai és külföldi megítélése egyaránt a legmagasabb értéket kapta, addig a bejutás nehézsége szempontjából a NÜF-IBS a lista aljára, a 18. helyre került, s a tanulmányok nehézsége alapján is csak a középmezőnybe sorolható. Némileg hasonló a helyzet a Budapesti Kommunikációs Főiskolán, ahol a diploma külföldi elismertsége szempontjából az IBS- és a BGF-kar mögött van (a salgótarjáni kihelyezett tagozatot meg is előzve).

Természettudomány

Az egyetemisták körében készült felméréshez hasonlóan - és más képzési területektől eltérően - a főiskolai természettudományi szakok a hallgatók körében kiegyensúlyozottnak számítanak mind a diploma értékét meghatározó egyes változók között, mind pedig az egyes intézményekbe járó hallgatók értékelésében: nincsenek kiugróan magas vagy alacsony mutatók. Az intézményi átlagoktól jelentősebb eltérés csak a Nyíregyházi Főiskola Természettudományi Főiskolai Kara esetében figyelhető meg, itt a hallgatók körében a diploma hazai és külföldi elismertsége volt jelentősen alacsonyabb, mint a többi intézmény esetében.

Bölcsészettudomány

A különböző főiskolai rangsorok közül talán a bölcsész szakos hallgatók diplomájuk értékéről alkotott véleménye közelít egymáshoz leginkább. Mind a négy intézmény mind a négy kérdésre adott válasza a 3,0 és 3,5 közötti tartományba esik. Kivételt az ELTE BTK-diploma külföldi elismertségére vonatkozó értékelés jelent, ahol a négy intézmény 3,73-os átlagához képest a pesti bölcsészek ugyanezt jóval alacsonyabbnak ítélték meg (2,93). Szembetűnő, hogy a nagy tudományegyetemekhez tartozó főiskolai képzések diplomájának értékét magasabbnak ítélték a diákok, mint a kisebb vidéki települések főiskolái esetében. Kiegyensúlyozott a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Kar értékelése, három esetben is első, míg az összesítésben második helyen lévő ELTE BTK a diploma értéke kapcsán már vegyes képet mutat.

Műszaki

A többi képzési területhez hasonlóan a műszaki főiskolák hallgatói is legkedvezőbben tanulmányok nehézségét (3,20) és a diploma hazai elismertségét (3,21) értékelték, legkevésbé pedig a bejutás nehézségét (2,74). A képzési terület sokszínűségére utal, hogy az összesítésben elsőnek bizonyult Szent István Egyetem Ybl Miklós Műszaki Főiskola Kar csak egy változó mentén ért el legjobb helyezést (tanulmányok nehézsége: 3,77). Ha külön csak a diploma (hazai és nemzetközi) elismertsége alapján vizsgálnánk meg a sorrendeket, az Ybl Miklós Főiskolai Kar csak negyedik lenne, míg a Budapesti Műszaki Főiskola karai között "háziverseny" lenne a dobogós helyekért: a Kandó Kálmán Villamosmérnöki Főiskolai Kar egyértelműen a legjobb helyezést érné el, a 2. és 3. helyen pedig másik két kar, a Neumann János Informatikai és a Bánki Donát Gépészmérnöki Kar versengene.

Tanító-, óvóképző

A tanító- és óvóképző intézményekbe járó hallgatók más képzési terület diákjaihoz képest jóval alacsonyabb értékeket adtak meg az egyes kérdésekre, s ez összefügghet a pedagógusszakma társadalmi presztízsének csökkenésével is. Az egyes változók közül a diploma hazai elismertsége volt még a legmagasabbra minősített szempont. Különösen szembetűnő és elgondolkodtató lehet, hogy a tanító- és óvóképzésben eleve nem várható, hogy a hallgatók magasan értékeljék a diploma külföldi elismertségét (2,98), hiszen a képzés döntően a hazai viszonyokra készít fel, azonban az intézménybe való bejutás nehézsége még ennél is alacsonyabb átlagos értéket kapott (2,74). Karonként vizsgálva kimagasló értékelést kapott az Eötvös Loránd Tudományegyetem Tanító- és Óvónőképző Főiskolai Kara, minden változó vonatkozásában két-három tizeddel jobb mutatói vannak, mint az utána következőnek, ráadásul az ELTE "mögött" állóknak koránt sincs mind a négy mutató vonatkozásában kiegyensúlyozott értékelése.