Jövőre új vasúti játékszabályok
Várhatóan decemberben születik meg a jövő év elején életbe lépő új vasúti törvény, amelynek tárgyalása a héten várhatóan lezárul a parlamenti bizottságokban. A jogszabály olyan problémák tömegére ígér megoldást, amelyek ma nehézkessé, gazdaságtalanná teszik a vasúti szolgáltatásokat. Az érvényes szabályozás ugyanis nem segíti a verseny kibontakozását, de a később liberalizálandó területek versenyre való felkészülését sem. Rendezetlen a MÁV viszonya a vele rivalizáló magánvasúttársaságokkal és az állammal is. Ilyen helyzetben az európai vasúti liberalizáció a magyar vasutat piacai megvédésére kényszeríti ahelyett, hogy terjeszkedési lehetőséget nyitna számára.
Az új törvény viszont pontos játékszabályokat rögzít, ezzel tervezhetővé és kiszámíthatóvá teszi a hazai piacot. Az önkormányzati és a magántőkét a vasúti szolgáltatások újabb területeire engedi be, de pontosan meghúzza a határokat: a törzshálózat az államé. Az államnak a mellékvonalak fölött is többségi befolyással kell rendelkeznie. A helyi vasút (kivéve a sífelvonó) viszont az érintett önkormányzaté vagy önkormányzati többségű társaságé.
Az országos vasúti pályahálózatot csak a magyar állam kizárólagos tulajdonában lévő társaság üzemeltetheti majd. Az a cég, amely e hálózaton közszolgáltatást teljesít, erről szerződést köt az állammal.
A helyi igények kielégítésére lesz térségi, elővárosi pálya is, de e kategóriákba csak csekély országos közforgalmú szakaszok sorolhatók. Pályái az országosnál keskenyebb nyomtávúak. Ugyanakkor az ezeken működő járatokra is köthető közszolgáltatási szerződés. A harmadik pályakategória a villamosé, amelyet helyi közforgalmú társaság működtethet és végezheti a személyszállítást. Itt a társaság értelemszerűen az önkormányzattal köti a közszolgáltatási szerződést. A vasúti közszolgáltatásba tartozó vonalak menetrendjét egyeztetni kell a helyi csatlakozásokkal, és ki kell küszöbölni a személyszállítás esetleges párhuzamosságait.
A fentiekből nyilvánvaló, hogy a MÁV pályavasúti üzletága - még külön cégbe szervezve is - tartósan állami tulajdonban marad, de a keskeny nyomtávú és a villamospályákat kezelhetik helyi önkormányzatok, társaságok is.
A törvény megkülönbözteti a saját célú vasúti tevékenységet. Itt egy szervezet a saját pályán, saját gazdasági tevékenysége érdekében szállít. Térségi engedélylyel vállalhat közszolgáltatást is.
A törvény tervezete teljesen a vállalkozói vasút körébe sorolja az árufuvarozást és a vontatást. Ebből következik: előbb-utóbb magánkézbe kerül a MÁV Zrt. önálló cégbe szervezett árufuvarozási üzletága s a később kiszervezendő vontatási tevékenység is.
Ugyanakkor az állam a vállalkozó vasúttársaságoknak is adhat egyedi támogatást néhány meghatározott célra: képzésre, szerkezetátalakításra, pályafejlesztésre, foglalkoztatásra, a kombinált forgalom fejlesztésére.
A integrált vasúti szolgáltató cég, azaz a MÁV számára tilos a keresztfinanszírozás a pályavasút és a többi tevékenység között.
A vasúti pályákhoz - bizonyos kivételektől eltekintve - nyílt hozzáférést kell biztosítani a piac többi szereplője számára. Nem tartozhat a kivételek közé olyan szakasz, amely transzeurópai vasúti áruszállítási hálózat része, de csatlakozó pályaszakasz sem.
A megszerzett pályahasználati jog nem adható el és nem is ruházható át. A pályahálózat-kapacitás kiosztásánál az átláthatóság, az egyenlő bánásmód, valamint a folyamatos és egyenletes kihasználtság elvét kell érvényesíteni.
A törvény minden vasúti eszközhöz, szolgáltatási joghoz való hozzáférésnél leszögezi: a kért jogosultságot meg kell adni, a szerződést meg kell kötni, ha a kérelmező megfelel a feltételeknek.
A liberalizált piac működését és a MÁV szervezeteinek pénzügyi szétválasztását az e célra létrehozandó vasúti hivatal felügyeli majd, egy másik a vasúti baleseteket fogja kivizsgálni.
