Mennyit érhet Lothar Matthäus?
Senki számára nem kétséges, hogy a tehetséges, menedzseri tulajdonságokkal felruházott edző kedvező hatást gyakorol csapata teljesítményére. A kérdés csak az, hogy milyen összeget kell befektetni az eredményességet befolyásoló menedzserbe, milyen anyagi erőt kell megmozgatni a szerződtetésére – úgy, hogy a sporteredmények mellett a vállalkozás a bevételeit abszolút értékben növelje, és hatékonyan gazdálkodjon. A 2004-es esztendő tíz legjobban kereső menedzsere/edzője közé két válogatott tréner: Sven-Göran Eriksson és Jürgen Klinsmann is bekerült. Előbbi 4 millió fontot (1,47 milliárd forintot) kap az angol válogatott irányításáért, míg Klinsmann 2,1 millió fontot keres német szakvezetőként. A nagyságrendekkel nagyobb lehetőségekkel rendelkező Chelsea még náluk is jóval többet, 5,1 millió fontot fizetett Mourinhónak, míg a világ leggazdagabb klubjainak egyike, a Manchester United 4,1 millió fontot utalt Sir Alex Ferguson számlájára.
Az edzői javadalmazás mértékének meghatározása összefügg az edzőnek a bevételek alakulásában játszott szerepével. Az általa generált hozzáadott érték aránya és abszolút nagysága befolyásolja a nevezett edzőre költhető extra forintokat. Egy szerényebb büdzséből gazdálkodó csapat esetében ez természetszerűleg lényegesen alacsonyabb összeget jelent, mint a kiemelkedő együtteseknél – ugyanazon sportmenedzser szerződtetéséről legyen szó!
A kérdés több mint aktuális. Már csak azért is, mert Lothar Matthäusnak nem sikerült ígéretéhez híven kijuttatnia a magyar válogatottat a jövő évi németországi világbajnokságra. Szerződésének meghosszabbításával kapcsolatban kevés a rendelkezésre álló hivatalos információ, ám annál több az érzelem. A legkevesebb vitát a sportszakmai eredmények váltják ki. Az persze felvetődött, hogy miért kellett ez alatt a közel két esztendő alatt több tucat játékost kipróbálni. Ez különösen annak fényében válthat ki sportszakmai polémiákat (is), hogy a magyar labdarúgás egyik továbblépési lehetősége az utánpótlás-nevelés, játékoseladás. Az edzői tevékenységének honorálása, illetve a bevételi oldalon megjelenő tételek, továbbá a kapcsolódó költségek nagyságrendje azonban már nyílt összetűzéseket generál. A Nemzeti Sport és a Sport Plusz hasábjain megjelenő adatok szerint Lothar Matthäus javadalmazása több forrásból és tételből tevődik össze: 100 000 euró az Arcadom hozzájárulásával fizetésként, 200 000 euró az MLSZ-től fizetésként, 150 000 euró adó, közterhek fizetése az MLSZ által, 130 000 euró jutalék, 44 000 euro házbérlet, valamint 6 000 euró telefonköltség térítés. Ez 250 forint/euróval számolva 157,5 millió forint. A személyéhez köthető bevételek alakulását nehéz számszerűsíteni – pedig a hatékony gazdálkodás megítélését a nagyságrend befolyásolja. A DerBall Kft. által kizárólagos joggal képviselt szövetségi marketingbevételek a maguk konkrét mivoltukban nem jelennek meg, a kapcsolódó költségek viszont a nyilvánosságra hozott adatok szerint tetemesek. A cég minden bevételből 25 százalékig részesedik, 5 százalék kezelési költség felszámítása mellett, továbbá a szövetségi kapitány 20 százalékot tudhat magáénak a megállapodásokból.
A labdarúgó-válogatott szövetségi kapitányának szerződtetése egy az üzleti életben nem ismeretlen problémakörnek a megnyilvánulása. A „Mennyit ér meg a vállalatnak a CEO, azaz a vezérigazgató?” A CEO a modern szervezetekben a vállalati filozófiát, törekvéseket képviseli, ám az operatív megvalósításban aktív szerepet nem játszik. A szervezet működésére, motiválására való hatása mindazonáltal vitathatatlan, és az összteljesítményt tekintve meghatározó. Ugyanez a kérdés merül fel a labdarúgó/menedzser párhuzamban. Milyen javadalmazás honorálja az eredményhez való hozzájárulásukat, és mi az a szint, ami alatt/fölött anyagilag nem megfelelően értékelt a teljesítményük?
Az edző-sportmenedzser szerepének megítélése kontinensenként eltérő. Míg Észak-Amerikában a nyert mérkőzések száma, a ligaátlaghoz viszonyított arányok jelentik az értékelés bázisát, addig az európai labdarúgásban a helyezések elérésén van a hangsúly.
A szakértői megállapítások komoly adatbázis-elemzéseken alapulnak. A már klasszikusnak számító Szymanski-vizsgálatok (Szymanski, Kypers 1999, Szymanski 2000, 2003), Simmons és Forrest (2004), Bunch (2004), Frick és Simmons, Haas és Kocher, valamint Sutter (2003), Kern és Süssmuth (2003) vizsgálata nyilvánosságra hozott labdarúgóedzői fizetések ismeretében készültek. Valamennyien arra a kérdésre igyekeztek statisztikai módszerekkel is kimutatható választ találni, milyen összefüggés fedezhető fel az edzői fizetés, az elért sporteredmények, a sportvállalkozás üzleti bevételeinek növekedése, valamint az üzleti hatékonyság között.
A Frick-Simmons-elemzés szerint kimutatható az edzői hatás a sportbeli eredményességre. Kérdés persze, hogy a tehetséges, eredményes menedzser foglalkoztatására fordított extra költés hatására milyen mértékű előrelépés következik be a sporteredményeket, bevételeket és a hatékony gazdálkodást illetően. A kutatások megragadhatóvá tették a sejtést, miszerint egy eredményes edző alkalmazása a csapatban rejlő sportlehetőségek maximális kihasználására ad esélyt.
Ám ennek az edzői fizetésben is megmutatkozó lehetőségnek a rugalmassága sokkal kisebb, mint a játékosok béréből fakadó eredményességi rugalmasság. A kutatói következtetések szerint a CEO-minőség, tehát fejlődés vagy új vezető hatására a vállalat elmozdulhat a saját termelési, előállítási határai irányába. Kérdés, milyen összeget lehet és kell befektetni az eredményességet befolyásoló menedzserbe, edzőbe. Ahogy a sportolók, úgy az edzők is mobilisak a munkavállalói piacon. Ezen az erősen versenyző piacon a menedzseri képességek könnyen átültethetők. Ez pedig azt feltételezi, hogy az edzői fizetések egyre jobban megközelítik azt a hozzáadott értéket, ami az alkalmazásukból fakadóan a klub bevételeiben jelentkezik.
A csapatok szempontjából az tűnne ésszerűnek, hogy az előrelépés érdekében a többiekhez képest nagyobb fizetésért alkalmazzanak edzőt. Ám éppen a versenyzői szektor jellegből fakadóan a menedzserre (edzőre) fordított extra költést nemcsak abszolút értékben, kizárólag a megbízó csapatra vonatkoztatva kell kezelni, hanem a többiekhez viszonyítottan is. Ez azt jelenti, hogy egy kisebb, korlátozottabb lehetőségekkel rendelkező csapat esetében ugyanaz az edző akár nagyságrendekkel kisebb extra költést tesz lehetővé, mint a nagycsapatok gyakorlatában – mert a hozzáadott érték abszolút összegben a csapat lehetőségei alapján kisebb fizetésben nyilvánul meg.
Matthäus-ügyben a kívülálló legfeljebb érzelmei alapján tud állást foglalni. A sportolóként világhírű, szakvezetőként kevésbé rutinos, szponzorok számára vonzó tréner eredményeinek, valamint a menedzsment munkájának értékelése a szerződéskötés előtt megfogalmazott célok ismeretében lehetséges. Miből mi és milyen arányban teljesült, merre lehet továbblépni.
