Többletszolgáltatások kellenek

A hazai nyomdaipar tavaly az előző évivel közel azonos, 141,5 milliárd forintos árbevételre tett szert a KSH nemrég napvilágot látott adatai szerint. A stagnálás jelzi, hogy a piac még kismértékű mennyiségi bővülése sem jelenhet meg az árakban, azaz a nyomdák árcsökkentésre kényszerülnek. Peller Katalin, a Magyar Nyomda- és Papíripari Szakmai Szövetség főtitkára szerint ilyen helyzetben figyelemre méltó, hogy az iparág továbbra is mintegy 16 ezer főt foglalkoztat. Az iparági munkanélküliség viszont 6,4 százalékos volt 2004-ben, holott korábban mindig az országos átlag alatt mozgott.

A munkanélküliség növekedése mögött az is állhat, hogy némileg esett tavaly a nyomdaipari vállalkozások száma. A KSH szerint a közel hatezer bejegyzett cégből 324 szűnt meg, de a valós szám kisebb lehet, mert egy részük más formában működhet tovább.

A jövedelmek alacsonyabbak voltak a 141 ezer forintos országos átlagnál, ráadásul a 126 ezer körüli átlagon belül nagy a szóródás. A fővárosban egy jól képzett nyomdaipari szakmunkás havi 300-350 ezer forintot is kereshet, míg vidéken, főleg a kisebb cégeknél jellemző a minimálbér körüli, gyakran a havi 100 ezer forint alatti jövedelem.

Továbbra sincs jele, hogy a hazai nyomdaipari vállalatok egyesülések útján erősödjenek, a koncentrációnak még nem jött el az ideje. A főtitkár szerint talán azért, mert a hazai piac erősen szegmentált, a felvásárolható kisebb cégek profilja nem illik a tőkeerősebb nagyok profiljába. A koncentráció várhatóan a nagy példányszámú magazin- és napilappiacon jelentkezik először.

Megindult viszont egy kedvező tendencia: a nyomdák együttműködésbe fogtak, egyre több alvállalkozói kapcsolat születik. Többen próbálnak kibontakozni abból a 22-es csapdából is, hogy ha nem fejlesztenek, lemaradnak, ha meg igen, csak a költségeik nőnek, eredményük nemigen. A megtalált kiút a beruházási fejlesztések átcsoportosítása olyan megoldások felé, amelyek révén a nyomdák az eddigieknél több szolgáltatást kínálhatnak. Raktárakat hoznak létre, ahonnan könnyebb a vevők kiszolgálása, a velük való elektronikus összeköttetés pedig már az internetes kereskedés előszobája. Járműparkjuk bővítésével maguk gondoskodnak arról, hogy a leszállítandó termékek időben és sérülésmentesen jussanak el a vevőkhöz. Mindez azért is fontos, mert az elmúlt évek műszaki fejlesztéseinek köszönhetően lényegében azonosan jó minőségű termékeket állítanak elő a magyarországi nyomdák. Ha versenyezni akarnak, már nem elég kínálatukat a leendő vevő elé tárniuk. Árat kell engedniük, és még valami pluszt is kell adniuk. A marketing egyértelműen beépült stratégiájukba.

A KSH szerint árbevételük 8 százalékát fordították fejlesztésekre tavaly a magyarországi nyomdák. A főtitkár a valós arányt 10 százalék körülire teszi, mert a KSH statisztikáiba nem kerülhettek be a még befejezetlen beruházások. Tény viszont, hogy fejlesztéseiken belül továbbra is vannak kapacitásbővítések. Peller Katalin szerint pár éven belül kiderül, tolerálja-e ezt a piac.