Felmondási tilalom
Ha a munkavállaló a munkáltatói rendes felmondáskor nem tudott terhességéről, utóbb jogszerűen kérheti az intézkedés jogellenességének megállapítását – fejtette ki a Legfelsőbb Bíróság (LB) a következő perben.
Az ügy felperese menedzserasszisztensként dolgozott, amikor átszervezés miatt felmondták munkaviszonyát. Vitatta az intézkedés okszerű voltát, és később a perben – keresetét megváltoztatva – arra is hivatkozott, hogy terhessége miatt felmondási tilalom alatt állt. A munkaügyi bíróság elutasította igényét. Megállapítása szerint a cég bizonyította, hogy az átszervezés miatt a felperes feladatai jórészt megszűntek. Kétségkívül alkalmazott új munkavállalókat, ám azok más munkakörben dolgoztak. Az igazságszolgáltatás nem tartotta megalapozottnak a volt alkalmazott azon érvelését sem, hogy terhessége miatt nem mondhattak volna fel neki. Ezt ugyanis a rendes felmondás közlését követő két év múlva, az elsőfokú eljárásban hozta fel. A munkaügyi bíróság szerint a terhesség tényét haladéktalanul közölnie kellett volna a céggel. A másodfokú bíróság helybenhagyta az elsőfokú döntést, kiegészítvén azzal, hogy a dolgozó nem tájékoztatta a céget időben terhességéről, így nem adott módot anyagi reparációra. Az ügy az LB elé került.
A legmagasabb ítélkező fórum leszögezte: a felmondás közlésekor fennálló terhesség a munkavállaló és a munkáltató tudomása nélkül is felmondási tilalmat valósít meg. A per adataiból nyilvánvaló, hogy a felperes terhessége az intézkedés közlésekor fennállt, bár erről nem tudott. A felperes a keresetét az elsőfokú ítéletet megelőző tárgyalás berekesztéséig megváltoztathatja. A hölgy a szülést követő első tárgyaláson adta elő, hogy már a felmondás közlésekor terhes volt, és akkor a cég elismerte a jogellenességet. A másodfokú eljárásban azzal érvelt, hogy a felperest az addigra lezajlott átszervezés miatt nem tudta visszahelyezni. Mindez – mutatott rá az LB – nem támasztja alá azt bírósági érvelést, hogy a dolgozó nem adott módot a jogellenesség orvoslására. Így megállapította az intézkedés jogellenességét, és az anyagi jogkövetkezmények meghatározásához a bíróságot új eljárásra és határozathozatalra utasította. (KK)
