Infrastruktúra és fejlesztés
Manapság kevés helyen alakul ki összjáték az infrastruktúra fejlesztése és az ingatlanfejlesztés között. Fontos és jó ellenpélda a Ferencváros rehabilitációja, de nagyon ritkán fordul elő, hogy a korábban épült ingatlanok értékében követő infrastruktúra-fejlesztéssel elérhető növekedésből a fejlesztés beruházója (rendszerint az önkormányzat vagy az állami költségvetés) részesedéshez jusson – írja Scharle Péter mérnök és rektorhelyettes.
A szakértő a minap rendezett ingatlanszakmai konferencián két példát említett az e területen érvényesülő, ingatlanfejlesztési szempontból keserves hazai gyakorlat jellegének szemléltetésére. A 4-es metróvonal építésének megkezdéséhez szükséges engedélyek kiadását alaposan előkészített és kitűnően időzített peres ügyek késleltették. Szinte valamennyit olyan kockázatok kimutatására alapozták a felperesek, amelyek ingatlantulajdonuk fenyegetettségét, várható károsodásait, értékcsökkenését vonhatják maguk után. Teljesen biztosak lehetünk abban, hogy az építkezés befejezése után egyetlen tulajdonos sem lesz, aki elismerné, hogy ingatlanának értéke az új vonal megnyitásának köszönhetően nőtt meg érzékelhetően. Hidak, útkorszerűsítések esetében hasonló a helyzet.
A másik példa Budakeszi, ahol a közúthálózat fejlesztésének szerepét jól ismerő egyik szakértő joggal hívja fel a figyelmet a Budakeszi térségében megvalósult ingatlanfejlesztések veleszületett gyengéjére, a hűvösvölgyi közúti forgalom szűkületeire.
Az ingatlantulajdonosok általában sem ismerik el a közelükben megvalósuló közhasznú infrastruktúra-fejlesztés által okozott értéknövekedést. Nem hajlandók arra, hogy ezen a címen – előre vagy utólag fizetett, jelképes vagy korrekt hozzájárulással – részt vállaljanak a közcélú fejlesztés költségeiből. A meglévő állapot bármilyen megváltoztatását értékcsökkenést okozó, kockázatos (esetleg bírósági ítélettel is annak nyilvánítható) lépésnek, a megvalósulás után elért (nyilvánvalóan a környezeti állapot javulásának köszönhető) értéknövekedést pedig magánügynek tekintik.
Az ilyen értelemben vett következetlenség és átláthatatlanság a vállalkozások érdekében megvalósított közhasznú kormányzati és önkormányzati infrastruktúra-fejlesztésekre is jellemző. Ezek összege évente eléri a tízmilliárd forintos nagyságrendet, a megállapodások azonban általában állam-, de inkább üzleti titokkörben maradnak.
(x)
