Mi az a bolognai folyamat?

A hazai munkaadóknak alig van ismeretük a felsőoktatást jócskán átalakító bolognai folyamatról. Az eddigi lineáris képzés kétlépcsőssé válik, a hároméves alapszint (bachelor) után kétéves mesterkurzuson (master) tanulhatnak majd a fiatalok. A legtöbb foglalkoztató egyáltalán nincs tisztában azzal, vajon mennyire értékelje majd a munkaerőpiacon és az állásinterjúkon az alapképzést. Az Országos Felsőoktatási Információs Központ (OFIK) felmérése alapján az agrármunkáltatók például a gyakorlati képzést hiányolják az egyetemekről, ám a főiskolák oktatását életközelibbnek tartják. Emiatt azt preferálnák, ha a bachelorszint egy fél év gyakorlattal hosszabb lehetne. Az egészségügy területén szintén a gyakorlattal elégedetlenek a munkaadók. Egyes vélemények szerint az oktató kórházakat, szakkórházakat kellene jobban kihasználni erre a célra, ezek úgy is rendelkezésre állnak. A bolognai többciklusú képzésről kevés az információjuk, figyelmüket egyelőre a rezidensi rendszer fejlesztése köti le.

A jog területe elég speciális a bolognai folyamat szempontjából, hiszen itt mindenképpen marad az egyetemi képzés, kérdés, hogy lehet-e egyáltalán lépcsőkre osztani ezt a képzést. Az informatikai vállalkozások szerint fennáll az a veszély, hogy a munkaerőpiac összemossa az alap- és a mesterképzést, holott egy hároméves képzés az ötévessel nem vethető össze. Az informatikai cégek szerint egyértelmű a magyar felsőoktatás gyengéje, a sok elmélet és kevés gyakorlat, holott a munkáltatók előnyben részesítik azokat a jelentkezőket, akik már az egyetem alatt részt vettek „éles” projektben, mert anélkül, „papírízű marad” a megszerzett tudás.

A műszaki szakterület munkáltatói számára elképzelhetetlen, hogy mihez kezd valaki a hároméves képzés után. Nekik továbbra is az lesz a lényeg, hogy a képzés feleljen meg az igényeiknek, így műszaki képzésben ez váltja ki leginkább a szelekciót az intézmények között.

A gazdasági terület foglalkoztatói szerint bármilyen lesz a felsőoktatás, szükség lenne arra, hogy az egyetemek, a főiskolák felkészítsék a fiatalokat a munka világára. A cégek szerint a pályakezdők többsége nem tud majd elhelyezkedni a bachelorral, így fizetnie kell a masterképzésért. Több foglalkoztató említette, hogy a szakmai közvélemény felé hiányzik a megfelelő tájékoztatás a bolognai folyamatról.

A bolognai folyamattal Magyarországon hozzáigazítják a felsőoktatási rendszerét ahhoz a többlépcsős angolszász oktatási modellhez, amelyet a világ legjobb egyetemeinek többsége követ. A bolognai folyamat értelmében az eddigi lineáris képzés két részre válik, és a hároméves alapszint (bachelor) után kétéves mesterkurzus (master) következik. Az alapszint főiskolai végzettséget ad, az erre épülő további képzés pedig – mai fogalmaink szerint – egyetemi szintű diplomát nyújt sikeres elvégzés esetén.