Szétverik a hazai tőkepiac alappillérét?

Szétveri a hazai tőkepiac egyik alappillérének, a Kelernek a működését, ha a jelenlegi formájában fogadja el a tőkepiaci törvény módosítását a parlament – adott hangot tiltakozásának Lantos Csaba, az intézmény elnöke.
Kártékony, sem a hazai tőkepiac, sem Magyarország érdekeit nem szolgálja a tőkepiaci törvény azon módosítása, hogy a Keler szétválasztása után csak az értéktárban többségi tulajdona legyen az MNB-nek – mondta a Világgazdaságnak Lantos Csaba, a Keler elnöke.
Miközben hónapokon keresztül folyt a szakmai egyeztetés a tőkepiaci törvény változtatásairól, amelyek alapján 2008. januárig kettéválasztják a Keler tevékenységét egy elszámolóházra és egy értéktárra, az utolsó pillanatban érkezett a jogszabályhoz egy olyan módosító indítvány, amely szerint a központi értéktárban az MNB-nek 50 százalék plusz egy szavazat mértékű közvetlen tulajdonosi részesedése és befolyása kell legyen. A módosítást a parlament elfogadta, a törvényről a héten tartják a zárószavazást.
Ugyanakkor az érintettekkel – BÉT, Keler – senki sem egyeztetett, ami példátlan – hangsúlyozta Lantos. Hozzátette: feltehetően nem látták át, vagy nem voltak kellő információ birtokában azok a képviselők, akik áldásukat adták a módosításra, így nem látják a következményeket sem.
A végül is a Pénzügyminisztériumból érkező, hivatalosan négypárti, majd az SZDSZ kihátrálása után hárompárti javaslat abból az igazságügyi minisztériumi álláspontból indult ki, hogy a Keler, illetve majd az abból kiváló értéktár hatósági funkciót tölt be, mivel ez az intézmény keletkeztethet új, dematerializált értékpapírokat. Ezért van szükség állami tulajdoni többségre.
Ez azonban nem hatósági funkció, hanem monopólium – oszlatja el a félreértéseket a Keler elnöke.
A terv az volt, hogy úgy választják szét a Keler tevékenységét, hogy az létrehoz egy leányvállalatot, ebbe helyezné ki az értéktári tevékenységet, míg az elszámolóházi maradna az anyacégben. A módosító javaslat elfogadásával nem lehetne a Keler saját tulajdonában az értéktár, hiszen abban legfeljebb 49 százalékos tulajdonrésze lehetne, így nem tudná a kettőt költséghatékonyan együtt működtetni. Ez versenyhátrányba hozza a Kelert az európai piacon, ahol olyan versenytársak vannak jelen, amelyek a teljes értékláncot a kezükben tartják. A törvény elfogadásával szétvernek egy jól működő, jelentős nyereséget termelő intézményt Magyarországon – hangsúlyozza Lantos.
Ráadásul lőttek azoknak a vertikális integrációs terveknek is, amelyek szerint a Budapesti Értéktőzsde megvette volna az MNB 53,3 százalékos részesedését is a Kelerben, és ezzel százszázalékos tulajdonossá vált volna, így nálunk is létrejöhetett volna a teljes értékláncot felölelő integrált szervezet. Ezzel elvették az esélyét annak, hogy olyan komoly tőkét felmutató intézmény jöjjön létre, amelynek esélye van a regionális terjeszkedésre
Egyéb aggályokat is felvet ez a módosítás, hiszen jelenleg a Keler alapító okirata szerint az MNB csak a BÉT-tel együtt tud határozni, ugyanis 60 százalékos támogatásra van szükség a döntéseknél. A törvénnyel elveszik a BÉT szerzett jogát, s ez a beruházásvédelmi egyezmény megsértéseként értelmezhető.
Végső megoldásként még az is elfogadható lenne, ha vagy visszavonják a törvénymódosítást a jelenlegi formájában, vagy ha az MNB nem az értéktárban, hanem a teljes Kelerben lenne (maradna) többségi tulajdonos; ezzel ugyan nem valósulhatna meg a tőzsdével a vertikális integráció, a Keleren belül azonban nem jelentene jelentős többletköltséget az elszámolóház és az értéktár jogi szétválasztása – mondja az elnök.
Elképzelhető, hogy néhányan a tőzsdében lévő osztrák tulajdonosoktól féltik a Kelert, és egyesek attól tartanak, hogy veszélybe kerülhet a hazai tőzsde léte, és beolvaszthatnák egy regionális tőzsdébe. Ez egyébként elvileg lehetséges forgatókönyv, azonban jó tudni, hogy dema-terializált értékpapírokat – éppen azért, mert fizikailag nem léteznek – nem lehet kivinni az országhatáron túlra, tehát azért, hogy itthon maradjanak, értelmetlen az állami többségi tulajdon ebben az intézményben.