Változtatások a közoktatásban
Az, hogy a magyar diákok igencsak hátul végeztek a PISA (Programme for International Student Assessment) vizsgálatban, újra felszínre hozta a tankönyvek túlméretezett lexikális adathalmazaival kapcsolatos aggályokat – hangoztatta Sipos János közoktatási helyettes államtitkár, a Sulinova Kht. eseményén. A vizsgálatból, amely a munkaerőpiac igényeinek szemszögéből vizsgálta meg a különböző nemzetek oktatási rendszereinek hatékonyságát, az is kiderült, hogy a hazai diákok az ismeretalkalmazás képességének hiányával küzdenek.
Megoldást jelenthetnek a problémára azok a változtatások, amelyekhez uniós forrást is lehívhat a hazai közoktatás. A humánerőforrás-fejlesztési operatív program (hefop) hat kompetenciaterületet kezel kiemelten, ezek közé tartozik például a szövegértés, a matematikai, az életpálya-építéssel kapcsolatos kompetenciák, de a szociális viselkedéshez, együttéléshez szükséges képességek kialakítása, elmélyítése is. Pála Károly, a Sulinova Kht. szakmai igazgatója is alátámasztotta a tantárgyakba betagozódó, az „életidegen” tartalmak kiiktatását, hangsúlyozva, hogy a néha években számolható, mentális képességbeli különbségeket a jelenlegi iskolarendszer nem csökkenti, inkább növeli.
Az Oktatási Minisztérium tulajdonában álló Sulinova Kht. a magyar közoktatást érintő változtatások egyik legfontosabb szereplője lesz. A szervezet közel 28 milliárd forintba kerülő, módszer- és taneszközfejlesztő komplex programja legalább 25 ezer pedagógushoz és 1000 közoktatási intézményhez jut majd el.
Az oktatásban tapasztalható erőteljes szegregációra már nemzetközi vizsgálatok is rámutattak. Úgy tűnik például, hogy sehol nem határozza meg olyan nagymértékben a szülők iskolázottsága a gyermekek képességeit, iskoláztatását, mint Magyarországon.
