Felértékelődött a paksi áram
A gázkrízis kapcsán beigazolódott: jó és fontos döntést hozott tavaly év végén az Országgyűlés, amikor támogatta a paksi atomerőmű üzemidő-hosszabbítását, teljesítménynövelését és döntött a hulladéktároló építéséről is.
„Az üzemidő-hosszabbítás kapcsán az atomenergia mellett kardoskodtunk, mégpedig azért, mert a nukleáris energia javítja az ellátásbiztonságot. Magam sem gondoltam, hogy az élet ilyen hamar igazolja állításainkat” – mondta lapunknak Hamvas István, a Paksi Atomerőmű Rt. műszaki vezérigazgató-helyettese. Az atomerőművekben felhasznált dúsított urán bármilyen úton szállítható, kis térfogata miatt jól készletezhető. Pakson két évre elegendő üzemanyagkészlete van az erőműnek, s a fűtőanyag politikailag biztonságos régiókból származik. Az atomerőműben termelt áram árában csupán 10-15 százalék az üzemanyagköltség, vagyis a dúsított urán árának megduplázódása is csak 15-20 százalékos emelkedést eredményezne a Pakson termelt áram árában.
Hamvas István szerint mindezek alapján is célszerű lenne növelni az atomenergia arányát a gázfüggőség csökkentése érdekében.
A hazai szakemberek szerint – bár erről nincs politikai döntés – 2010-2015 körül el kell gondolkozni újabb atomerőművi blokk vagy blokkok építésén. Az atomtörvény szerint egy új nukleáris létesítmény építéséhez parlamenti döntés szükséges. Hamvas szerint célszerű lenne az esetleges új blokkot Pakson építeni, ahol adott az infrastruktúra, a szakembergárda, sőt évtizedekkel ezelőtt elkezdődött a telephely előkészítése is.
Aszódi Attila, a BME Nukleáris Technikai Intézet igazgatója kijelentette: a nukleárisenergia-termelésnek alapvetően csak a nukleárisenergia-termelés az alternatívája. A hagyományos, vagyis fosszilis energiahordozók a mai, közel 70 dolláros olajárat, valamint a károsanyag-kibocsátást figyelembe véve nem tekinthetők megoldásnak, a megújuló energiaforrások hasznosítása pedig még gyerekcipőben jár. A szél- és napenergia hasznosításának alapvető problémája – a magas termelési ár mellett –, hogy a szélerősség vagy napsütés nem illeszkedik a villamosenergia-termelési igényekhez, s a szélerőművek mellé tartalék erőművet kell létesíteni. Németországban egy kWh áramot szélerőműben 9, atomerőműben 3 eurócentért állítanak elő. Magyarországon a szélkerekek áramának kötelező átvételi ára 23 Ft/kWh, míg az atomerőmű 8,60 Ft/kWh áron értékesíti a villamos energiát. A többi megújuló energiaforrással sem lehet ma és várhatóan a következő évtizedekben sem kiváltani a nukleárisenergia-termelést.
A rendszerirányítónak kétévente kapacitástervet, mérleget kell készítenie, ebben a 2020-ig terjedő időszakra vetítve évi kétszázalékos energiaigény-növekedéssel számoltak – mondta érdeklődésünkre Tombor Antal, a Magyar Villamosenergia-ipari Rendszerirányító Rt. elnök-vezérigazgatója. Jelenleg Magyarországon 8500 MW a beépített erőművi kapacitás, ez 2020-ig 30 százalékkal nőhet. Az időközben megszűnő elavult erőművek figyelembevételével mintegy 6500 MW új kapacitás építésére lesz szükség. Tombor Antal szerint a számba. vehető lehetőségeket ismerve elkerülhetetlen a Paksi Atomerőmű Rt. üzemidő-hosszabbítása, mert atomerőmű nélkül egyszerűen nincs ésszerű energiatermelési alternatíva. A jelenlegi nagyerőműpark felének életkora meghaladja a 26 évet, ezek hatásfoka pedig már nem felel meg a követelményeknek, valamint ezek az erőművek nehezen szabályozhatók.
