Észak-Korea degeszre keresi magát az ukrajnai háborún
Jól keres Észak-Korea az ukrajnai háborún, az Oroszországnak nyújtott fegyverekért és katonákért cserében devizát és energiát kap Moszkvától. Nem csekély összegekről van szó – egyes becslések szerint Phenjan az elmúlt három év alatt a teljes GDP-jével azonos összeget kapott Moszkvától, ami életben tartja a gazdaságot.
Kim Dzsongun észak-koreai vezető harcoló alakulatokat és fegyvereket is küldött az orosz hadsereg megsegítésére, és az idén először részt vettek a katonái a moszkvai győzelemnapi parádén is, amelyet a megszokottnál sokkal visszafogottabban, fegyverek felvonultatása nélkül rendeztek.
Phenjan már az ukrajnai támadás megindításának évében, 2022-ben megkezdte a fegyverszállítást Oroszországnak . Pontos adatokat senki nem tud, de a dél-koreai hírszerzés kutatóintézetének becslése szerint e szállítások értéke tavaly 7-13,8 milliárd dollár értékű lehetett.
Összehasonlításképpen érdemes megemlíteni, hogy Conservable Economist és egyéb források szerint az ország nemzeti összterméke 2024-ben 26 milliárd dollár körül járt – ami nagyjából megfelel a Kraft Heinz amerikai élelmiszeripari vállalat éves eladásainak.
Egyúttal azt is jelenti, hogy abban
az évben az egy főre jutó GDP ezer dollár volt
– Magyarországon ez az összeg tavaly 29 400 euró volt.
Olyan szinten nem hozzáférhetők egyébként a külföldi kutatók számára adatok az elzárt ázsiai országról, hogy 2014-ben a NASA éjszaka készített műholdas felvételein a lakott területek fényei alapján próbálták megbecsülni az ország GDP-jét; Észak-Korea sötét tengernek látszott a fényesen kivilágított Dél-Korea és Kína mellett.
Észak-Korea újabb harmincezer katonát küldhet
Visszatérve a fegyverekre, Észak-Korea a Nikkei Asia gazdasági hírportál összesítése szerint sorozatvetők és lőszerek mellett feltehetően szállított Oroszországnak mintegy 250 darab, állítólag orosz segítséggel kifejlesztett KN-23 rövid hatótávolságú ballisztikus rakétát is.
Cserébe nem csupán devizát kapott, hanem
- közszükségleti cikkeket,
- valamint fegyvergyártáshoz szükséges anyagokat
- és katonai technológiákat is.
Szakértői becslések szerint Moszkva több mint 600 millió dollárt fizetett az észak-koreai katonákért. Egy februárban Ukrajnába látogató dél-koreai parlamenti képviselő jelentése szerint
az észak-koreai különleges erők körülbelül tízezer tagja maradt a harci övezetben,
és ezenfelül tízezer mérnök, valamint több száz drónkezelő és katona nyújt tűztámogatást a frontvonalakon.
Phenjan egyes jelentések szerint további harmincezer katonát tervez küldeni.
A szankciók óta nem bővült ilyen ütemben a gazdaság
Azok is jól járnak, akik túlélik az orosz „kiküldetést”: a harcoló alakulatok tagjai havi kétezer dollárnak megfelelő zsoldot kapnak, a haláluk esetén a családjuk pedig tízezer dollárt. Szöuli adatok szerint eddig hatezren vesztették életüket vagy sebesültek meg.
A hazatérőket nemzeti hősként fogadják, az elesettek családja pedig luxuslakást kap Phenjanban Kim Dzsonguntól.
Az Oroszországtól kapott kompenzáció hatása látszik az ország gazdasági teljesítményén is. A dél-koreai jegybank becslése szerint az észak-koreai GDP 2024-ben 3,7 százalékkal bővült – ez volt a legmagasabb arány azóta, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa 2016-ban szankciókat vezetett be az ország ellen nukleáris és rakétatesztek miatt.
Az Oroszországba irányuló hadianyag-ellátás növekedése hosszú távú változásokat hozhat Észak-Korea ipari szerkezetében és technológiai képességeiben
– állítja Nam Dzsinvuk, a dél-koreai kormány alá tartozó Korea Development Institute kutatója.
A virágzó fegyveripar és a javuló energiaellátás kedvező hatással van az észak-koreai főváros lakóira is. Egy tavaly odalátogató forrás szerint „jóval több az utakon a luxusautó a korábbiakhoz képest”, jó néhány magánrendszámmal közlekedő japán és európai autót is látott.
Azt azonban senki sem tudja, hogy a vidéken élők is tapasztalják-e az együttműködés kézzel fogható előnyeit.
