Feljebb a logisztikai ranglistán

Magyarország Európán belül a hetedik legjobb terep az elosztó központokat üzemeltető vagy tervező vállalatok szemében.

Ezzel egy helyet javítottunk a 2003-as és hármat a 2001-es ranglistához képest. Az autópálya-építés felgyorsulása jelentősen segít abban, hogy a következő 5-10 évben a Délkelet-Európa felé elmozduló logisztikai piacból mind nagyobb szeletet hasítsunk ki – derül ki abból a felmérésből, amelyet a Cushman & Wakefield Healey & Baker (C&W H&B) nemzetközi ingatlan-tanácsadó juttatott el lapunkhoz. Az összefoglalóban az ilyen központok beruházási költségeit, megközelíthetőségüket és az ingatlanos tényezőket mérlegelték, ezek alapján a Benelux államok és Franciaország mögött Csehország lett a legjobb közép-európai ország. A tőkemozgást követve feljött Lengyelország, és hátrébb került Németország.

Ferdinand Hlobil, a társaság európai ipari és logisztikai üzletágának igazgatója egyértelműen a termelési kapacitások keletebbre helyeződésének tudja be, hogy a három közép-európai ország immár a legjobb tízen belül is feljebb kúszott. Az is fontos körülmény, hogy mindhárom országban javulnak – noha nem a kívánt mértékben – az infrastrukturális feltételek, és folyamatosan nő a kiskereskedelem súlya. Ward Stocker, a budapesti iroda szakértője úgy véli, Magyarország még feljebb kerül a listán, mert kihasználja, hogy a közelébe három uniós tagjelölt ország is van. „Amint befejeződik az M5-ös és az M3-as autópálya építése, sok vállalat jelenik meg a keleti és délkeleti határ mentén, nyilvánvalóan Szeged és Debrecen térségében. Ezek a termelő vállalatok viszik a saját beszállítóikat, és elosztó partnereiket is magukhoz vonzzák” – fűzte hozzá.

Ha az egyes tényezőket önállóan vesszük figyelembe, azt látjuk, hogy Lengyelországban a legalacsonyabbak az ingatlannal összefüggő költségek, Oroszországban kell fizetni a legkevesebb munkabért, Belgiumot lehet a legjobban megközelíteni, a brit a legnagyobb árufuvarozási piac, illetve az osztrákoknál a legjobb a telek- és az ingatlankínálat aránya. A költségeken belül manapság mindenütt sokkal inkább előtérbe kerültek az áruk mozgatásával öszszefüggő informatikai költségek. A megfelelő munkaerő rendelkezésre állása ma már nem elég egy új központ odavonzásához. Legalább ilyen fontos a jó közlekedési infrastruktúra.

A szakértők egyértelmű trendként beszéltek arról, hogy az elosztó központok bérlői, de még inkább a nagy kereskedelmi láncokat üzemeltetők még a tavalyi vagy tavalyelőttinél is alaposabban megvizsgálják, miként takaríthatnának meg valamennyit a költségeiken, hiszen a versenyképesség egyik legjobb mérőeszköze a költséghatékonyság saját ellátási láncukon belül. Szintén kitapintható, hogy a koordináció központosításáról, nem pedig fizikai értelemben vett központosításról van szó, tehát egyre több alközpontot építenek, amelyeket egyetlen európai központból irányítanak.

Közép-Európában viszonylag kevés a megfelelő elosztóközpont és általában is a korszerű raktár. Ezért a nagyvállalatok a másodlagos városokban kénytelenek megjelenni, többnyire saját igényeik szerinti centrumokat építtetve vagy bérelve. Az is valószínű, hogy a klasszikus fordítókorong-elvű regionális logisztikai központok ideje lejáróban van, s a térségben inkább a nemzeti vagy kisebb régiókat átfogó központok jönnek létre. Emögött pedig az áll, hogy fájdalmasan megugrott az üzemanyagköltség, egyre feszítőbb a zsúfoltság az utakon, miközben a koordinációt segítő informatikai háttér látványosan javul – fűzik hozzá a szakértők.