Ennyi volt: 50 év után bezár a balatoni feldolgozógyár, szomorú a magyarázat – túl nagy, már nem használható ki
Június 30-án bezár a balatonboglári borgazdaság és feldolgozóüzem, a szőlőfeldolgozás azonban nem szűnik meg, hanem a borvidéken belül egy másik telephelyen folytatódik tovább.
A döntés hátterében az alapanyag-ellátás hosszú távú átalakulása áll:
az elmúlt évtizedekben fokozatosan csökkent az üzem kihasználtsága, így a még a 70-es években épült, jelentős kapacitású feldolgozó mára már nem működtethető hatékonyan.
A bezárás 26 munkavállalót érint. A társaság hangsúlyozta, hogy kiemelten fontosnak tartja az érintett dolgozókkal szembeni felelős és támogató eljárást.
A vállalat közlése szerint a szőlőfeldolgozás változatlan mennyiségben és minőségi szinten zajlik tovább más telephelyen, a BB márka pedig a jövőben is elérhető marad az üzletek polcain.
Egyre nehezebb helyzetbe kerülnek Magyarországon a kisebb, évi 15–30 ezer palackot előállító borászatok. Azok a családi vállalkozások, amelyek az alapítók elképzelései szerint nem hobbiként, hanem piaci alapon működő gazdaságként jöttek létre, ma több irányból is nyomás alá kerültek.
A problémák nem új keletűek, de az utóbbi években felerősödtek. A bor iránti kereslet folyamatosan csökken, különösen a fiatalabb generációk körében, miközben az idősebb fogyasztók egészségügyi okokból visszafogják alkoholfogyasztásukat. Ezzel párhuzamosan a borászatok egy része elszokott a tisztán piaci működéstől, részben a pályázati rendszerek hatására, amelyek hosszú ideig biztosítottak külső forrásokat.
A helyzetet tovább nehezíti, hogy a jellemzően családi tulajdonban lévő vállalkozásoknál gyakran nincs meg a generációváltás lehetősége: sok esetben nincs, aki átvegye a stafétát. Így a cégek jövője bizonytalanná válik, miközben a tulajdonosok egyre inkább szembesülnek azzal, hogy a felhalmozott érték nehezen realizálható.
Újabb kihívást jelent a szőlő aranyszínű sárgasága nevű betegség terjedése, amely komoly károkat okoz az ültetvényekben. Ez tovább növeli a működési kockázatokat és a költségeket egy olyan időszakban, amikor a bevételi oldal amúgy is gyengül.
Magyarországon jelenleg mintegy 300-400 olyan borászat működik, amely már túlmutat a hobbiszinten, de még nem tekinthető nagyüzeminek.
