Hiányzó energiaültetvények
Ellehetetlenülhetnek a fafeldolgozással foglalkozó magyarországi cégek, amennyiben újabb erőműveket állítanak át fatüzelésre a Fagazdasági Országos Szakmai Szövetség (Fagosz) szerint. Magyarországon évente 5,5 millió köbméter hasznosítható faanyagot termelnek ki az erdészetek. Ebből kétmillió köbméter rönkfát exportálnak és speciálisan dolgoznak fel, így a falemezgyártóknak, valamint a fával fűtő lakosságnak a maradék 3,5 millió köbméter – gyengébb minőségű – sarangolt fán kell osztoznia. Az utóbbi részt osztja tovább, hogy az elmúlt években négy széntüzelésű erőmű állt át biomassza-felhasználásra. A pécsi, a kazincbarcikai, a tiszapalkonyai és az ajkai erőmű jórészt szintén az erdészetektől vásárolt alapanyaggal működteti kazánjait, amelyekben ma már évente egymillió köbméter fát tüzelnek el – mondta Fekete Lajos, a Falco Rt. vezérigazgatója. A Fagosz elnökeként is tevékenykedő szakember szerint a fatüzelésű erőművek által gerjesztett keresletnövekedés két év alatt 50 százalékkal emelte a sarangolt fa árát. Ennél is nagyobb gondot okozhat, ha újabb erőművekben állnak át fatüzelésre. Ebben az esetben az állam által 23 forint/kWh-s kötelező áramátvételi árral mesterségesen támogatott erőművek minden alapanyagot felvásárolhatnak a tisztán piaci körülmények között működő faipari cégek elől.
Az alapanyag-ellátási zavarok veszélyét a már működő biomassza-erőművek tulajdonosai is észlelték – tette hozzá Mőcsényi Miklós, a Fagosz főtitkára. Erre vezethető vissza, hogy a Fagosz és a Biomaszsza Erőművek Egyesülése közös levélben fordult a Magyar Energiahivatalhoz (MEH). Ebben a két szervezet azt kezdeményezte, hogy a MEH a jövőben csak olyan biomassza-erőművek üzembe állítását engedélyezze, amelyek igazolni tudják, hogy nem az erdészetektől, hanem – öt-hat év alatt felnövő – energiaültetvényekről vagy más, nem faeredetű biomasszából fedezik tüzelőanyag-szükségletüket. Hasonló okokból Németországban az állam erőművenként csak 20 MW-ig támogatja kötelező átvételi árral a biomassza-felhasználással történő áramtermelést.
Az érem másik oldala: a biomassza-erőműveknek kulcsszerepe van abban, hogy Magyarország teljesíteni tudja a megújuló energiaforrások részarányának növelésére vonatkozó európai uniós vállalását, amely szerény mértékben az ország energiafüggőségét is csökkentheti. A megújuló energiaforrások részaránya a 2003-as 0,7 százalékról 2005-re 2,65 százalékra emelkedett, döntő részben a már említett beruházásoknak köszönhetően. A fejlesztések az idén folytatódnak: a Vértesi Erőmű Rt. egyik kazánját úgy alakítja át, hogy a tüzelőanyag-mennyiség 30 százalékát biomasszából biztosíthassák, s a megújuló források iránt érdeklődik a Mátrai Erőmű Rt. is. Emellett a pécsi erőművet működtető Pannon Power Holding arra készül, hogy még meglévő – tartalék – szenes blokkját is biomassza-üzelésűvé alakítsa át, s a cég egy teljesen új erőmű építését is fontolgatja. Mindenesetre az erőművek igénye is erősödik az iránt, hogy alapanyag-ellátásukat – legalább részben – új forrásokból fedezzék. Így a Pannon Power éppen a napokban írt ki energiaültetvényről származó faapríték beszerzésére pályázatot, amelynek nyertesétől 2007-től évente 30 ezer tonna tüzelőanyagot vásárolna.
