Brüsszelig ér a palackvita
Az Európai Bizottságtól kér intézkedéseket a piaci versenyt környezetvédelmi intézkedésekkel korlátozó tagállamokkal – köztük Magyarországgal – szemben az Europen nevű érdekvédelmi szervezet. A csomagolt termékeket gyártó és azokkal kereskedő európai cégeket tömörítő szervezet tegnap közzétett ajánlásaival a csomagolási hulladékok hasznosítása terén elért európai uniós eredményeket öszszegző EB-beszámolóra reagált.
Az Europen elismeri, hogy a közösségben ma már a csomagolási hulladékok átlagosan több mint 60 százalékát visszagyűjtik és újrafeldolgozzák a közvetlenül a csomagolt termékeket forgalomba hozó cégeket érintő hasznosítási kötelezettség bevezetésének köszönhetően. Ugyanakkor a szervezet szerint környezetvédelmi indokokra hivatkozva több tagállam protekcionista, illetve egyes csomagolásfajtákat – tipikusan a nem újratölthető italospalackokat – hátrányosan megkülönböztető intézkedéseket vezetett be, miközben az Európai Bíróság megerősítette, hogy nem állítható fel hierarchikus sorrend az újrahasználható és az egyutas (nem újratölthető) csomagolások között. Éppen ezért az Europen szorgalmazza, hogy az EB indítson szabálysértési eljárást a piaci versenyt torzító intézkedéseket bevezető tagállamokkal szemben, külön megnevezve Németországot, Belgiumot, Magyarországot és Dániát.
A magyarországi szabályozás körül kialakult vita Brüsszel előtt nem ismeretlen, mivel az Europenhez hasonló okokra hivatkozva a hazai üdítőital- és ásványvízgyártó cégek már egy évvel ezelőtt jogorvoslatot kértek az EB-től. A Magyarországi Üdítőital-, Gyümölcslé- és Ásványvízgyártók Szövetsége, valamint a Magyar Ásványvíz Szövetség és Terméktanács az italcsomagolásokat sújtó darabalapú termékdíj, s annak újratöltési tételének alkalmazását kifogásolja. Az Országgyűlés ezt az újratölthető palackok térvesztésének meggátolása érdekében vezette be. Azonban a kizárólag nem visszaváltható palackokat forgalmazó vállalatok szerint ez versenytorzítást eredményez, mivel csak az a néhány cég szerezhet mentességet az újratöltési díj jelentette pluszteher alól, amelyeknek megvan az infrastruktúrája az újratölthető palackok gyártására és forgatására.
Az EB az első fordulóban csak formai szempontok alapján értékelte a magyar szabályozást. A testület az előzetes brüsszeli egyeztetés elmulasztása miatt októberben elmarasztalta Magyarországot, ám a kormány ezt tavaly év végén egy gyors – lényeges tartalmi változtatást nem eredményező – jogszabály-módosítással és konzultációval korrigálta. Ugyanakkor az üdítőital- és ásványvízgyártók szerint a versenytorzító rendelkezések hatályban maradtak, ezért ismét az EB-hez fordultak. A vizsgálat jelenleg is folyik, ám lapunk úgy tudja, hogy a brüsszeli szakértők még március vége előtt elkészítik előterjesztésüket, amely alapján Brüsszel döntést hozhat a magyar szabályozás ügyében.
