Idén kevesebb olcsó importcementet várnak
A tavalyi 4,1 millió tonnás felhasználás fejenként 406 kilogramm fogyasztást jelent, ez még mindig egy mázsával marad el az uniós átlagtól, s alig több mint harmada a spanyolországi egy főre jutó fogyasztásnak. Éppen ezért szakértők szerint a cementpiacon még bőven van növekedési potenciál. A piaci szereplők úgy vélik, hogy a hazai cementfelhasználás az elkövetkező esztendőkben is évi 2-3 százalékkal bővülhet, s körülbelül tíz év múlva érheti el a nyugat-európai átlagot.
Richard Skene, a Holcim Hungária Zrt. igazgatóságának elnöke szerint a jövőben elsősorban az infrastrukturális beruházások kapcsán feladott állami és önkormányzati megrendelések hajthatják fel a magyarországi keresletet. A szakember a fogyasztás szempontjából a már eddig is igen meghatározó autópálya-építés mellett a kommunális szennyvíztisztítást, a négyes metró építését és a repterek bővítését emelte ki mint lehetséges keresletnövelő beruházásokat.
Az értékesítés lassú, de stabil bővülése mellett jelentős változás következhet be a kínálati oldal szerkezetében elkövetkező években. Az ukrajnai energiaárak növekedése miatt ugyanis nagymértékben drágulhat az északkeleti szomszédunktól érkező cement, s így elveszítheti korábbi bő 20 százalékos árelőnyét. Ráadásul míg Magyarországon mindössze 60-70 dollárért tudnak eladni egy tonna – a hazainál némileg silányabb minőségű – ukrán importcementet, addig Oroszországban jelenleg 80-88 dollárt is fizetnek érte. A piaci szereplők szerint éppen ezért a jövőben szinte biztosan csökken az Ukrajnából érkező cement mennyisége, arról azonban már jelentősen eltérnek a vélemények, hogy erre mikor, s milyen mértékben kerülhet sor. Míg Sövér Ferenc, a Duna-Dráva Cement Kft. gazdasági vezérigazgatója szerint 2006-ban még nem lehet a behozatal jelentős visszaesésére számítani, s a későbbiekben is csak kismértékű lehet a csökkenés, addig Richard Skene, a Holcim hazai vezetője úgy véli, már az idén is akár a tavalyi felére zuhanhat az ukrajnai import.
Függetlenül azonban attól, hogy a várt visszaesés mikor következik be, a tendencia több okból is a cement átlagárának emelkedéséhez vezethet. Az ukrán behozatal csökkenése miatt kieső mennyiséget ugyanis nagy valószínűség szerint a hazai termelők értékesítésének növekedése, illetve a szlovákiai import bővülése pótolja majd. Márpedig mind a szlovák, mind a magyar cement drágább, mint az Ukrajnából érkező. Ráadásul könnyen előfordulhat, hogy a hazai gyártóknak termelésük fokozásához CO2-kvótát kell vásárolniuk, s ez akár 20 dollárral is megdobhatja egy tonna cement előállítási költségét.
A hazánkban jelenleg mintegy 34 százalékos piaci részesedésű Holcim Hungária Zrt. tavaly 1,4 millió tonna cementet adott el Magyarországon, közel tizedével többet, mint 2004-ben. A vállalat teljes – 30,95 milliárd forintos – árbevételének közel 75 százaléka származott cementértékesítésből – mondta lapunknak Richard Skene.
A két gyárat üzemeltető Holcim Hungária már tavaly is maximálisan kihasználta hazai kapacitásait, így a termelés bővülésére az elkövetkező években nem lehet számítani. A cég a jövőben csak úgy tudja a kielégíteni a bővülő keresletet, ha a Holcim szlovákiai leányától rendeli meg a hiányzó mennyiséget. A társaság kapacitásait ugyanakkor több mint 1,1 millió tonnával növelné a nyergesújfalui üzem megnyitása, erre azonban 2010 előtt biztosan nem kerül sor.
Richard Skene lapunknak elmondta: 2006 első két hónapjában az igen kedvezőtlen időjárási viszonyok miatt a társaság bevételei elmaradtak a korábban tervezettől, s éppen csak elérték a tavalyi szintet. Az építkezési szezon beindulásával azonban a vállalat várhatóan behozza a lemaradást.
A magyar cementpiac legnagyobb szereplőjének számító Duna-Dráva Cement Kft. tavaly mintegy kétmillió tonna cementet értékesített, egy százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban. A társaság cementárbevétele 2004-ben és 2005-ben is valamivel 32 milliárd forint alatt maradt. Sövér Ferenc elmondta: mivel a belső fogyasztás gyors felfutására semmi jel nem mutat, és rövid távon az import jelentős visszaesésére sem lehet számítani, a társaság 2006-ban is az előző évi értékesítéssel számol. Nehézségeket okozhat ugyanakkor a vállalatnak, hogy a lanyhuló boszniai kereslet miatt számottevően csökkenhet az idén a cég közel negyedmillió tonnás, főként a délszláv utódállamokba áramló exportja. Az év első két hónapjában az export gyakorlatilag el sem indult, s a rossz időjárás miatt a belföldi értékesítés is elmaradt az előre tervezettől.
A Duna-Dráva Cement Kft. mindkét gyára jelenleg 75-80 százalékos kapacitáskihasználtsággal működik, ez viszonylag jónak mondható, s némi többletigény kiszolgálását is lehetővé teszi – emelte ki Sövér Ferenc. Bár a társaság a közeljövőben nem számít a piac jelentős bővülésére, hoszszabb távon elképzelhetőnek tartják a kereslet gyorsabb növekedését. Éppen ezért a vállalat beremendi gyárában megindultak egy szolid kapacitásnövelő beruházás előkészületei, amely a tervek szerint 2008-ra tenné lehetővé a termelés bővítését.
A Holcim 62 milliárd forintból Nyergesújfalun építené fel 1,5 millió tonna éves kapacitású cementgyárát. A társaság ezzel párhuzamosan bezárná a közelben lévő lábatlani üzemét, ahol eddig 400 ezer tonna cementet állítottak elő évente. A svájci cég beruházása ellen a térségben komoly tiltakozókampány bontakozott ki, ennek következményeként több településen is véleménynyilvánító népszavazást írtak ki a gyár sorsáról. A Holcim most bíróságon támadta meg a legtöbb helyen április 9-re tervezett referendumot. (Hídlap)
