Kína végre jóllakhat orosz szénhidrogénnel
Vlagyimir Putyin orosz elnök múlt heti kínai látogatása során számos olyan energiaipari megállapodás született, amelyek az ázsiai gazdaság jövőbeni fejlődését segíthetik. A leglényegesebbek a távol-keleti ország felé építendő olaj- és gázvezetékek, az általuk szállítandó szénhidrogénre óriási szüksége van Kína szénre alapozott gazdaságának.
A kínai igények kielégítése mellett más jelentősége is van
a megállapodásoknak. Európai részről mindenképpen aggodalmat ébreszthet, hogy Putyin azon nyugat-szibériai gázmezők gázából ígért a kínaiaknak, amelyekről eddig csak Európába szállított. (Később kelet-szibériai gázt is kapna Kína.) A helyzetet élezi, hogy Európának az eddiginél eleve több orosz gázra lenne szüksége, viszont a földrész több országa – köztük Magyarország – az év elején a megrendeltnél is kevesebbet kapott.
Csakhogy aggodalom állhat a másik oldalon is. Az orosz gázexport január–februári akadozása miatt sok európai ország felgyorsította az alternatív gázbeszerzési források felkutatását. Minél eredményesebbek lesznek, annál nagyobb több gáz maradhat az oroszok nyakán, legalábbis az orosz lapok így értelmezik, hogy Putyin elnök új piacot keresett az energiahordozónak.
Igaz, az Európába majd máshonnan és esetleg más formában érkező gáz fogadása érdekében többéves és nagy összegű beruházások szükségesek. Ám szintén többéves és igen drága program a Kínát ellátó csövek lefektetése is. (A tízmilliárd dolláros beruházás révén 2011-re készülne el az évi 30-40 milliárd köbméter gáz szállítására alkalmas cső.) A gázszállításról vállalati szinten a Gazprom és a China National Petroleum Corporation állapodott meg, az olajszállításról pedig ugyanez a kínai társaság és a csőépítő orosz Transznyefty.
