Logisztika: komplex egyeztetés

A találkozón, amelyen az érdekelt szakmai szövetségek, a kamarák, a Magyar Tudományos Akadémia és a civil szervezetek képviselői vettek részt, komplex ügyként kezelték a logisztika fejlesztését. Az egyeztetésen, amelyet Baráth Etele európai ügyekért felelős tárca nélküli miniszter és az általa felügyelt Nemzeti Fejlesztési Hivatal (NFH) kezdeményezett, teljes volt az egyetértés a logisztika jelentőségének megítélésében.
A magyar gazdaság szempontjából meghatározó lenne, ha sikerülne a logisztikát magas hozzáadott értéket előállító területté fejleszteni – nyilatkozta az egyeztetés után Baráth Etele. Európa, Közép-Európa, de még akár a Távol-Kelet logisztikai centrumává is válhat Magyarország megfelelő, a hasonló ambíciókat dédelgető szomszédokra is odafigyelő fejlesztésekkel. A miniszter egyúttal jelezte, hogy most még az egyeztetés elején tartanak. Várhatóan júniusra válik véglegessé a program (a teljes II. NFT-t június 23-án kell Magyarországnak benyújtania az Európai Bizottságnak).
Az elhatározott logisztikai fejlesztések a terv különböző operatív programjaiban jelennek majd meg. Éppen ezért egyelőre nem lehet számszerűen megmondani, hogy a 2007 és 2013 között Magyarország rendelkezésére álló uniós forrásból mekkora „szelet” jut a logisztikának – közölte Baráth Etele.
Sorra vette azokat a fejlesztéseket, amelyekre szükség van a logisztikai áttörés eléréséhez: megfelelő közlekedési és logisztikai infrastruktúra (vasúti, közúti, folyami); a közlekedési útvonalak metszéspontjainál logisztikai kapcsolódások biztosítása; logisztikai szolgáltatások (vámtevékenység, átrakodás, raktározás, átcsomagolás, továbbfeldolgozás, informatikai fejlesztések); a szolgáltatások megfelelő színvonalon biztosító szakemberek oktatása-képzése; hatékony külpiaci érdekérvényesítés. Külön kiemelte az agrárlogisztikát, amelynek jelentőségét az utóbbi időben „saját bőrén” tapasztalhatta meg az ország, amikor nem volt megfelelő kapacitása a termények raktározására, szállítására. A miniszter szerint sürgősen, a következő két-három hónapban át kell alakítani a magyar szabályozó rendszert, hogy egyáltalán preferálja a logisztikai tevékenységeket.
A logisztika kiemelt fejlesztése mellett kiálló szakemberek külön is hangsúlyozták Magyarország földrajzi fekvését. Szerintük az a tény, hogy az ország kiemelten fontos európai közlekedési útvonalak kereszteződésében fekszik, illetve hogy EU-határként a közösség keleti, délkeleti kereskedelmi kapuja lesz, kitűnő esélyt kínál a kitűzött célok elérésére és a komplex program megvalósítására.
A magas színvonalú logisztikai szolgáltatások a várakozások szerint fokozzák az ország versenyképességét, a jelentős exportszolgáltatás révén gyorsítják a bruttó hazai termék (GDP) növekedését. A jó közlekedési-szállítási útvonalak és szolgáltatások még vonzóbbá tehetik az Magyarországot a külföldi tőke számára, új, tartósan megmaradó munkahelyek jöhetnek létre, s nem utolsósorban csökkenhetnek a területi egyenlőtlenségek.
A tárcák összesen 37 komplex programra tettek javaslatot. A tervezési munkát irányító Nemzeti Fejlesztési Hivatal nyilvántartásából kiderül, hogy a legtöbb – összesen nyolc – javaslatot a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium nyújtotta be, idetartozik a logisztika is.
A hivatal naptárában ma kerül sor a következő egyeztetésre a fejlesztési pólusok témakörben Budapesten a műszaki egyetemen. Jövő kedden az oktatásról, szerdán a kis- és középvállalkozásokról, egy hét múlva pedig az egészségügyről tartanak hasonló egyeztetést. Az E-közigazgatás komplex programterveiről március 28-án, a megújuló energiák témaköréről március 29-én, végül a Duna programról április 4-én lesz hasonló tanácskozás.

>> kiemelt területi programok (Balaton, Duna, Tisza)

>> ágazati, horizontális jellegű programok (pl. a kkv-szektor, a logisztika fejlesztése, a foglalkoztatás javítása stb.)

>> kiemelt területi programok (Balaton, Duna, Tisza)

>> ágazati, horizontális jellegű programok (pl. a kkv-szektor, a logisztika fejlesztése, a foglalkoztatás javítása stb.) A hazai fejlesztéspolitikában mindeddig alapvetően ágazati megközelítésű vagy területileg leszűkített fejlesztések valósultak meg a korlátozott források és a komplexitást kevéssé támogató szabályok, eljárásrendek miatt. A II. NFT-ben e probléma megoldásának újszerű megközelítését, a stratégiai szemlélet erősítését, a fejlesztési igények átfogó meghatározását jelentik a komplex programok. Ezt a váltást a 2007-től rendelkezésre álló közösségi források nagyságrendje és a hatékony felhasználás szükségessége egyaránt kikényszeríti. A komplex programok több különböző ágazatot és/vagy régiót érintő, egymással összefüggésben álló, egymást feltételező és erősítő intézkedéseket foglalnak egybe, amelyek több operatív programban egy-egy intézkedésként jelennek meg. -->