Mi történik, ha a felmondás rendkívüli?
Ha a munkavállaló rendkívüli felmondással él, és a munkaviszony-megszüntetés valamenynyi esetére vonatkozó kötelezettséget teljesítette, az nem ad alapot a munkaviszony közös megegyezéssel való megszüntetésének megállapítására – hívta fel a figyelmet a LegfelsÕbb Bíróság (LB) a következÕ perben.
A cég logisztikai vezetÕje rendes felmondással kívánta megszüntetni munkaviszonyát. Felmondásában kérte a hathavi felmondási idÕ teljes tartamára a munkavégzés alóli felmentését. Ehhez a munkáltató nem járult hozzá. Néhány héttel késÕbb a logisztikai vezetÕ azonnali hatállyal megszüntette munkaviszonyát. A cég ekkor kiadta számára az elÕírt iratokat, és megtörtént a munkakör átadása is. Ezt követÕen beperelte a munkavállalót hathavi átlagkeresetének megfizetéséért, mondván, hogy az munkaviszonyát jogellenesen szüntette meg, és a felmondási idejét nem töltötte le.
A munkaügyi bíróság helyt adott a cég keresetének, a másodfokú ítélkezÕ fórum viszont elutasította igényét. Úgy foglalt állást, hogy a felmondási idÕ alatt a munkaviszony azonnali hatállyal megszüntethetÕ. JelentÕséget kell azonban tulajdonítani annak, hogy a munkavállaló a munkakörét átadta, és a cég a munkaviszony megszüntetéséhez kapcsolódó igazolásokat kiadta. E tények alapján a másodfokú bíróság arra következtetett, hogy a felek közös akarata a munkaviszony közös megegyezéssel történÕ megszüntetésére irányult, így a munkáltatói követelés nem megalapozott.
A cég ekkor felülvizsgálati kérelemmel élt az LB-hez, amely alaposnak találta beadványát. Kifejtette: a másodfokú bíróság helytállóan utalt arra az egységes bírói gyakorlatra, hogy a fél rendes felmondását követÕen, a felmondási idÕ alatt a munkaviszony rendkívüli felmondással, azonnali hatállyal megszüntethetÕ. A munkavállaló rendkívüli felmondásakor – a törvény értelmében – a munkáltató köteles kiadni az elÕírt írásbeli dokumentumokat, és kifizetni a munkavállaló járandóságait, a munkavállaló pedig köteles átadni munkakörét. E kötelezettségek teljesítése azonban nem jelenti azt, hogy a felek akarata ilyenkor a munkaviszony közös megegyezéssel való felszámolására irányul – szögezte le az LB. Ezért az alperes köteles megfizetni a felperes munkáltatónak járó összeget. Ezt új eljárásban kell meghatározni, hiszen errÕl a másodfokú bíróság – eltérÕ jogi álláspontja miatt – nem döntött, utasította a másodfokú igazságszolgáltató fórumot az LB. (KK)
