Most akkor olcsóbb lesz a roaming, vagy nem?

Egyelőre nem jutottak közös álláspontra az európai mobilszolgáltatók abban a kérdésben, milyen módon lehetne csökkenteni az EU elvárásainak megfelelően a külföldi mobilozás tarifáit – írja a Financial Times.
A téma az utóbbi hónapokban különösen nagy figyelmet kapott uniós berkekben. A sokat utazó brüsszeli tisztviselők nemcsak a túlságosan magas barangolási díjakat, hanem a tarifák szerteágazóságát is kifogásolják. Az Európai Bizottság február végétől március közepéig nyilvános vitára is bocsátotta a kérdést internetes honlapján, várva a témában érintett cégek, szervezetek, hatóságok érdemi ötleteit, ezekből tervei szerint áprilisra az Európai Parlament és tanács elé terjesztendő törvényjavaslat születhet. A menetrend szerint ennek elfogadása után, legkésőbb 2008-tól már alacsonyabb roamingdíjakat élvezhetnek legalább az Európában barangolók.
A szolgáltatókat tömörítő nemzetközi szervezet, a GSM Association eredetileg tegnapra tervezte azt a találkozót, amelyen ki kellett volna alakítani a szakma egységes álláspontját. Csakhogy a megbeszélés az éles véleménykülönbségek miatt elmaradt, a szolgáltatók vezetői a héten a közös álláspont helyett az egyéni lobbizás lehetőségét keresik a témafelelős Viviane Reding távközlési biztosnál. Ezzel viszont bezárják az utolsó (kis)kaput is az önszabályozás lehetősége előtt, a törvény kidolgozása pedig a bizottságra maradhat.
A tényt, hogy a külföldön indított hívások díja legalább három-négyszerese a belföldi tarifáknak, maguk a szolgáltatók sem vitatják. A Párizsba látogató magyar turista percenként minimum 240 forintot fizet a hazatelefonálásért, de az otthonról jövő hívás fogadásának díja is legalább száz forint percenként. Moszkvából hazamobilozni ennél kétszer-háromszor többe kerül – derül ki a szolgáltatók díjtáblázatából.
A roamingdíjak csökkentése azonban a vártnál nehezebb feladat elé állítja majd a szabályozókat. A barangolás GDP-befolyásoló tényező is, hiszen lényegében export-import szolgáltatásról lehet beszélni. A tarifa mérséklése országonként, szolgáltatónként eltérő hatású lehet, ugyanis egy dél-európai tagállamban működő társaságot – ahol a nagyobb turistaforgalom nagyobb roamingbevételt generál – érzékenyebben érint majd, mint egy észak-európai országban tevékenykedőt. Az európai szolgáltatók árbevételének jelenleg 10-20 százalékát adja a roa-mingforgalom. (Magyarországra az idegenforgalmi statisztikák szerint kétszer annyi külföldi érkezik évente, mint ahány magyar megy más országokba).
Egységes szabályozást ma még nehezen tudnak elképzelni a szakértők. Nem véletlen, hogy Viviane Reding távközlési biztos is többször, többféleképpen fogalmazta meg az elvárásait. Hol a belföldi tarifákkal nagyjából megegyező díjakat várt el, hol a hívásfogadásért fizetett díjat tartotta indokolatlannak; legutóbb jelezte, hogy a külföldi roamingdíjak ne legyenek magasabbak a belföldi hasonló tarifánál. (Belföldi roaming azokban az országokban van, ahol nem minden szolgáltatónak van saját hálózata.) A kérdéshez érdemben ma még sem a hazai szakhatóság, sem a szolgáltatók nem tudnak hozzászólni.