Rekordszinten az áram ára
Három fő feladatot kell megoldani törvényi és rendeleti szinten ahhoz, hogy Magyarországon teljesen megnyílhasson a villamosenergia-piac. Fel kell oldani a piac közüzemi és a versenyjellegének kettősségét, újragondolni az MVM Rt. és az erőművek közötti hosszú távú áramvásárlási szerződéseket, és gondoskodni azon fogyasztók áramellátásról, akik a szabadpiacon önhibájukon kívül nem jutnak villamos ener-giához – fejtette ki lapunknak Hatvani György, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium energetikai helyettes államtitkára.
Az áramkereskedő szabad megválasztásának jogát legkésőbb 2007. július 1-jéig kell kiterjeszteni minden hazai lakossági és kisfogyasztóra, jelenleg ugyanis már csak e kör nem élvezheti a lehetőséget. E határidőt az uniós előírások szabják meg, de Kóka János gazdasági miniszter ezt előbbre kívánja hozni, 2007. január 1-jére. Ehhez azonban a nyárra elő kell készíteni a szabályozást. A használandó modell elkészítésére a gazdasági miniszter nemrég létrehozott egy bizottságot, amely abból a javaslatból indul ki, amelyet már a múlt év végén elkészített a Magyar Energiahivatal, de amely azóta számos elképzeléssel, észrevétellel egészült ki. A választások azonban nem hátráltatják a munkát – utasította el a feltevést Hatvani György –, mivel a piacnyitás nem politikai ügy.
A közüzemi és a versenypiac egymás mellett élését nem tiltja az Európai Unió, de e kettősség akadálya a versenypiac teljes kibontakozásának. Lényegében tehát a közüzem megszűnésére kell felkészülni.
A hosszú távú áramvásárlási szerződések kérdése azért nagyon nehéz, mert – mint ismert – azok adják az erőműveknek a garanciát arra, hogy érdemes legyen hatalmas beruházásokba fogniuk. Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy az ilyen szerződések szintén akadályai a széles körű piacnyitásnak.
Az ellátási kötelezettség miatt kell átvenni az EU idekapcsolódó, említett univerzális szolgáltatási passzusát. Ellátási kötelezettség híján a piaci változásoknak leginkább kitett fogyasztók (a lakosság és a kisvállalkozá-
sok) eszköz nélkül maradnak az olyan esetekre, amikor valamilyen okból – például az áramszállítójuk tönkremenetele miatt – nem jutnak áramhoz. Ezért számukra létre kell hozni az úgynevezett végső menedékes szolgáltatást, és ki kell jelölni az ezt nyújtó végső menedékes szolgáltatót is. Az uniós gyakorlat szerint ez a piac valamely erre szerződött szereplője.
Kérdés, ha minden a tervezett szerint alakul, nem előzünk-e meg több régi uniós tagországot is a teljes piacnyitással. Az árampiaci liberalizáció korábbi fázisait ugyanis legtöbbjük jelentős késéssel (vagy egyáltalán nem) teljesítette. Az Európai Bizottság szerint a 25 tagállam közül csak hét valósította meg határidőre a legutóbbi fázist, amely szerint 2004. július 1-jéig a piacot minden nem háztartási fogyasztó számára meg kellett nyitni a versenyt, négy tagországban ez máig nem történt ez meg. Az is kérdés, nem túlzottak-e az árampiaci nyitástól remélt elvárások. Ezek legfontosabbika, az alacsonyabb árszint helyett tegnap éppen áramár-csúcs sokkolta a piacot. A lipcsei áramtőzsdén egy megawattóra áram ára 2007-es szállításra 15 százalékkal, 57,50 euróra nőtt. A drágulás okaként az áramtermelésre használt gáz drága voltát emelik ki a Handelsblatt által idézett szakértők, a magas gázárak miatt pedig az ellátási zavarokat és a téli nagy hideget. Igaz lehet, ám amíg az áram 2005 elején még 34 euróba került, azóta folyamatosan erősödik. Erre az a villamosszakma válasza, hogy liberalizáció nélkül még drágább lenne az áram.
Az Európai Bizottság szerint részben valóban megtörtént az áresés. Múlt év végi felmérése szerint az áramárak a legtöbb tagállamban – az olaj, a gáz és a szén árának közelmúltbeli drasztikus emelkedése ellenére – reálértéken alacsonyabbak, mint 1997-ben. Ám elmaradt a nemzeti árampiacok integrációja, nincs uniós szintű árampiac, holott attól komoly hatékonyságjavulást és a verseny erősödését várták Brüsszelben. A határokon keresztülmenő villamosenergia-forgalom 2004-ben a teljes fogyasztás 10,7 százalékát tette ki, ez csak két százalékpontos növekedés 2000-hez képest. Az árampiacok főleg azért elszigeteltek (néhány kivételtől, mint például az észak-európai egyesített piactól eltekintve), mert nem épültek ki a határokon átnyúló szállításokhoz megfelelő infrastrukturális kapacitások.
