Saját márkás Lidl-roham
Mindez annak fényében figyelemre méltó, hogy a háztartások közel harmada, vagyis több mint 800 ezer ember vásárolt már Lidl üzletekben, noha a cég első diszkontja csak 2004 novemberében nyílt meg Magyarországon. A piackutató vállalat azt is megjegyzi, hogy a hosszabb távon mintegy száz áruház nyitását tervező cég forgalomnövelésének szempontjából kulcsfontosságú lehet, hogy törzsvásárlói kört alakítson ki.
A Lidlben már járt vásárlók ugyanakkor nem hűségesek a céghez, hiszen beszerzéseik 92 százalékát más üzletekben intézik. Ez más diszkontláncokra és az egész országra jellemző: a vásárlók nem egy üzlethez vagy üzletlánchoz ragaszkodnak, hanem beszerzéseikhez majdnem minden bolttípust és lehetőséget igénybe veszik. Az üzletláncot kipróbálók körében átlag feletti a budapestiek aránya, de közülük kevesen vásárolnak akár második alkalommal is a Lidlben.
A diszkontláncba visszatérő vásárlók körében felülreprezentáltak a dél-magyarországiak, a kis- és nagyvárosiak, a 3-4 fős, gyermekes háztartások, azok a családok, ahol a háziasszony még nem töltötte be 40. életé-
vét, valamint a közepes vagy viszonylag magas jövedelműek. A tanulmány szerint a háztartások egy alkalommal átlagosan 2600 forintot adtak ki napicikkekre a Lidl kasszáinál a tavalyi évben. Az egy háztartás által egy évben átlagosan a Lidlben elköltött összeg 25 ezer forint volt a működésének első hat hónapja során.
Ami az egyes üzlettípusok piaci részesedését illeti, továbbra is a hipermarketek bonyolítják az úgynevezett gyorsan forgó napicikkforgalom negyedét. Ugyanakkor a diszkontok 2001 óta stabilan őrzött 15 százalékos piaci részesedését a Lidl megjelenése 1,5-2 százalékponttal megnövelte. A diszkontláncokhoz hasonlóan a Lidl is az élelmiszerek és az italok értékesítésében érte el a legnagyobb piaci részesedést, mivel ezek átlagára 20-40 százalékkal alacsonyabb az élelmiszer-kereskedelmi láncok átlagárnál. (VG)
