IMF: megvan a friss adóslista, rutinos versenyzőket is találni az országnevek között
Argentína jelenleg messze a világ legnagyobb IMF-adósa: fennálló hitelállománya közel négyszerese a második helyezett Ukrajnáénak – írja az Origo az IMF 2026 áprilisi adataira hivatkozva. Az ország évtizedek óta visszatérő gazdasági problémákkal küzd, amelyeket hiperinfláció, devizaválságok és ismétlődő IMF-programok kísérnek. A több mint 60 milliárd dolláros hitelállomány mögött hosszú évekre visszanyúló gazdasági instabilitás húzódik meg. lista élén tehát toronymagasan Argentína áll, de a GDP-arányos eladósodottság alapján egészen más országok kerülnek előtérbe.
Fotó: Skorzewiak
Ezek a legnagyobb IMF-hitellel rendelkező országok
Az alábbi táblázat a 15 legnagyobb IMF-adóst mutatja be a teljes, 83 országot tartalmazó listából:
| Helyezés | Ország | IMF-tartozás (millió USD) |
|---|---|---|
| 1 | Argentína | 60 176 |
| 2 | Ukrajna | 15 481 |
| 3 | Egyiptom | 10 669 |
| 4 | Pakisztán | 10 500 |
| 5 | Ecuador | 10 082 |
| 6 | Elefántcsontpart | 5 189 |
| 7 | Kenya | 4 216 |
| 8 | Banglades | 4 157 |
| 9 | Ghána | 3 947 |
| 10 | Angola | 3 510 |
| 11 | Kongói Demokratikus Köztársaság | 3 201 |
| 12 | Costa Rica | 2 555 |
| 13 | Etiópia | 2 541 |
| 14 | Srí Lanka | 2 537 |
| 15 | Jordánia | 2 371 |
A lista alapján jól látszik, hogy a nagyobb gazdaságok mellett számos fejlődő ország is jelentős IMF-finanszírozásra szorul. Eközben több tucat ország 1 milliárd dollárnál kisebb hitelállománnyal rendelkezik – hívja fel a figyelmet összeállításában a lap.
GDP-arányosan Suriname a legeladósodottabb
Nemcsak a hitel összege számít: az is kulcsfontosságú mutató, hogy az IMF-tartozás mekkora terhet jelent az adott ország gazdaságához képest. Ebben az összevetésben Suriname áll az első helyen.
| Helyezés | Ország | IMF-tartozás a GDP arányában (%) |
|---|---|---|
| 1. | Suriname | 10,5 |
| 2. | Argentína | 8,7 |
| 3. | Közép-afrikai Köztársaság | 8,6 |
| 4. | Gambia | 7,8 |
| 5. | Ecuador | 7,3 |
| 6. | Ukrajna | 6,9 |
| 7. | Barbados | 6,8 |
| 8. | Seychelle-szigetek | 6,6 |
| 9. | Dél-Szudán | 6,2 |
| 10. | Sierra Leone | 6,1 |
| 11. | Jamaica | 5,6 |
| 12. | Elefántcsontpart | 5,3 |
| 13. | Ruanda | 4,8 |
| 14. | Libéria | 4,7 |
| 15. | Madagaszkár | 4,7 |
Suriname példája jól mutatja, hogy egy kisebb gazdaság számára az IMF-hitel jóval nagyobb terhet jelenthet, mint egy fejlettebb ország esetében. A dél-amerikai állam a 2020-as évek elején súlyos gazdasági válságba került. Az évekig tartó költségvetési fegyelmezetlenség, az olajbevételek visszaesése és a növekvő külső adósság végül államcsődhöz vezetett. Az IMF támogatásával elindított reformprogram célja az infláció megfékezése és az államháztartás stabilizálása volt, azonban ez komoly megszorításokkal és valuta-leértékeléssel járt.
Mi az az SDR, amiben az IMF nyilvántartja a hiteleket?
Az IMF nem hagyományos valutában tartja nyilván a hiteleket, hanem úgynevezett SDR-ben (Special Drawing Rights – különleges lehívási jog). Ez egy nemzetközi tartalékeszköz, amelyet 1969-ben hoztak létre.
Az SDR értékét öt jelentős világvaluta alkotja:
Az IMF által biztosított SDR-eket az országok később kemény valutára válthatják át. A jelenlegi számítások szerint 1 SDR hozzávetőlegesen 1,44 amerikai dollárnak felel meg.
Az IMF egyszerre mentőöv és vitatott szereplő
A Nemzetközi Valutaalap szerepe évtizedek óta megosztja a közgazdászokat és a politikusokat. Támogatói szerint az IMF nélkül számos ország pénzügyi rendszere összeomlana, míg a kritikusok úgy vélik, hogy a hitelprogramokhoz kapcsolódó megszorítások súlyos társadalmi terheket okoznak.
Az IMF által előírt reformok gyakran járnak:
- állami kiadáscsökkentéssel,
- adóemelésekkel,
- valuta-leértékeléssel,
- szociális megszorításokkal.
Ezek rövid távon politikailag rendkívül népszerűtlen intézkedések lehetnek, ugyanakkor az IMF szerint hosszabb távon a gazdasági stabilitás helyreállítását szolgálják.
További részletek az Origo cikkében olvashatók.
