Szükség van a mátrai lignitre - még vagy száz évig
A mátrai erőmű blokkjainak teljesítményét egy éven belül 10 százalékkal kívánja növelni úgy, hogy közben az erőmű összhatásfoka és további 2-3 százalékkal javul. A hatásfokjavulást a gáz bekapcsolásával érik el, ezzel egyidejűleg az erőmű szabályozóképességét, rugalmasságát, alkalmazkodását a közüzem portfóliójához is javítják – áll abban a tanulmányban, amelyet a társaság bocsátott rendelkezésünkre.
2010 után várhatóan le kell állítani az rt. 100 MW-s blokkjait, ezek helyét a tervek szerint új 400 MW-os blokkok veszik át. Ez az új, magas hatásfokú széntüzelésű blokk már 41-45 százalékos nettó hatásfokkal áll majd üzembe, várhatóan legkésőbb 2012. január 1-jén. A blokk építésének kezdetét 2008 második fél évére irányozták elő. A beruházások az erőműbe és egyidejűleg a bányászatba körülbelül 200 milliárd forintot tesznek ki. Tart a blokk engedélyeztetése, de tulajdonos csak akkor dönt véglegesen a beruházásról, ha a szén-dioxid-kibocsátási egységkvóták térítésmentés odaítélését kötötték ki – a németországi szabályozáshoz hasonlóan – legalább a hitelek futamidejére. A cég vezetése is úgy látja, hogy a tulajdonosok joggal ragaszkodnak a térítésmentes egységekhez, hiszen a magas hatásfokú egységek fajlagos szén-dioxid-kibocsátása közel 30 százalékkal alacsonyabb egy kWh-ra vetítve, mint a régieké. A tulajdonosok azzal számolnak, hogy a következő évtized végén a meglévő egységek helyett üzembe álló 400-600 MW-os blokkal 2020-ig az Európai Unió környezetvédelmi céljaival összhangban a szén-dioxid-kibocsátást 30-40 százalékkal csökkentik a Mátrában. 2008-tól a Heves-Borsod térségében keletkező biomasszák energetikai hasznosításával is 10 százalék szén-dioxid-kibocsátási egységet takaríthatnak meg.
Ismert, hogy az erőmű lignitet tüzel el. Az észak-magyarországi lignit energetikai célú hasznosítása magas társadalmi elfogadottság mellett biztosítja az ország importfüggőségének csökkentését, a villamosenergia-árak stabilizációját, illetve mérséklését, miközben jelentősen hozzájárul a foglalkoztatáspolitikai célok eléréséhez. A lignitbázisú erőműre települő háttéripar, a cementgyártás, a gipszkartongyártás, a félhidrát-gyártás további invesztíciókat jelent az észak-magyarországi térségben, és növeli a foglalkoztatottságot. A Visontára tervezett erőműépítés 220 milliárd forintos beruházást jelent a térségben, és az építés 36 hónapja alatt további közel kétezer munkahelyet teremt. A lignitbázisú villamosenergia-termelés hoszszú távon kedvező az államháztartás bevételi oldalára is, a lignitbázisú villamos energia öszszes költségének a befizetett adók körülbelül ötödét teszik ki. Összességében a társaság vezetése azt javasolja a hosszú távú energiapolitika döntéshozóinak, hogy a lignitbázisú villamosenergia-termelésnek a hazai villamosenergia-termelési szegmensben hosszú távon biztosítsanak 15-18 százalékos arányt.
Az észak-magyarországi lignitek energetikai célú hasznosítása az 1960-as évek végén indult Visonta térségében. Az 1973-ban átadott 800 MW-os visontai erőmű ma is Magyarország legnagyobb szénerőműve, és több felújítást, illetve környezetvédelmi rehabilitációt követően 836 MW-os teljesítményével Magyarország éves villamosenergia-szükségletének 14-15 százalékát elégíti ki. Az észak-magyarországi lignitek három nagy összefüggő mezőre tagoltan helyezkednek el: Visonta–Kál-Kápolna, Kál-Kápolna–Füzesabony, illetve Bükkábrány térségében. A gazdaságosan kitermelhető és energetikai célra hasznosítható lignitkészletek körülbelül egymilliárd tonnát, 7,3 millió petajoule-t tesznek ki. A lignitbázisú energiatermelés piaci részarányát megőrizve vagy kismértékben növelve körülbelül száz évre elegendő.
