Atomenergia Csernobil után

Az 1986-os csernobili atomreaktor-robbanás hatásaként világszerte növelték a nukleáris létesítmények biztonságát. Biztonságosabbá tették a még működő csernobili blokkot is. Ez természetesen nem változtat azon a tényen, hogy az urán-grafit-víz reaktor szerkezetileg instabil.

Éppen ma húsz éve indult az az elektromos kísérlet a csernobili atomerőmű négyes számú reaktorában, amely miatt másnap, vagyis 1986. április 26-án hajnalban felrobbant. Nagy mennyiségű radioaktív anyag szóródott szét. A szennyezés egész Európát elérte, hatásai leginkább Ukrajna, Belorusszia és Oroszország területét érintették, Magyarországot kevésbé.

Szatmáry Zoltán, a BME Nukleáris Technikai Intézet egyetemi tanára szerint a robbanáshoz vezetett biztonsági probléma csak a Csernobilban is működött RBMK (nagy teljesítményű csatornatípusú) reaktoroknál fordulhat elő. A reaktort április 25-én karbantartásra akarták leállítani, de előtte a turbinák leállításával kísérleteztek kikapcsolt vészhűtéssel, s kilenc órán át így üzemeltették a reaktort. A balesetet a sorozatos emberi hibák következtében egy reaktormegszaladás okozta.

Rónaky József, az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) főigazgatója szerint a csernobili baleset egyik fő kihatásaként világszerte felerősödött az atomenergia-ellenes hangulat. Ugyanakkor rengeteg, a biztonságot erősítő változás történt. Létrejöttek a különféle nemzetközi egyezmények, megkezdődtek a biztonságot, a hulladéktárolást, az üzemeltetést, a kutatás-fejlesztést érintő együttműködések, ezek nemcsak az egyes országok, hanem az egyes erőművek üzemeltetői között is kialakultak, végső soron biztonságosabb lett a nukleáris iparág. Bár az atomenergia nem megoldás a világ energiaellátására, nélküle a következő néhány évtizedben nem lehet biztosítani a szükséges energiamennyiséget.

A baleset óta számtalan, egymásnak is ellentmondó adat jelent meg az áldozatok számáról. Volt, hogy 8-10 ezerre, máskor 300 ezerre tették a számukat – mondta érdeklődésünkre Koblinger László, az OAH főigazgató-helyettese. A balesetben és a mentéseken 31 ember vesztette életét. Az erőmű környezetében élő lakosság és a mentésben részt vettek összlétszáma mintegy 600 ezer fő. A legpesszimistább számítások szerint is közülük mintegy négyezer rákos halálesetet okozhatott a baleset, vagyis statisztikailag nehezen kimutatható növekedést eredményezett a sugárzás.

Pakson egészen más típusú, úgynevezett nyomott vizes atomerőmű üzemel, amelynél a csernobilihez hasonló baleset fizikai okokból sem következhet be.

Pakson egészen más típusú, úgynevezett nyomott vizes atomerőmű üzemel, amelynél a csernobilihez hasonló baleset fizikai okokból sem következhet be.-->