Gazprom-szerep a Nabuccóban is
Zökkenők tapasztalhatók a nagyszabású európai gázvezeték-beruházásokban
Olajpiac. Felerősödött a piaci érdeklődés az Európa gázellátásának javítását célzó mindkét óriásvezeték-projekt, az észak-európai (NEGP) és a déli Nabucco iránt is. Ám egyik beruházás sem problémamentes. Az észak-európai vezeték lefektetése komoly érdekeket sért. Nyomvonala elkerüli a Nyugat-Európába tartó orosz gáz eddigi tranzitországait, Lengyelországot és Ukrajnát. Még többeknek okozhat fejfájást, hogy a vezetéken keresztül az orosz gáz úgy is eljuthat a nyugat-európai vevőkhöz, hogy nem veszik igénybe a ma használt, vagyis Közép- és Kelet-Európát ellátó csöveit. Ez bizonytalansági tényező lehet gázellátásunkban. Az viszont már a nyugat-európai gázfelhasználókat is gondolkodóba ejtette, hogy nemrég nagy tételű kínai gázeladásról és a hozzá szükséges vezetéképítésről állapodott meg Vlagyimir Putyin orosz elnök. „Nem marad elég orosz gáz a nyugati exportra” – aggódott akkor a nyugat-európai sajtó. Orosz részről ugyanezt persze egészen máshogy értékelték. Az orosz gáztermelők attól tarthatnak, ha Európa rajtuk kívül más gázszállítókat is talál – márpedig aktívan keres –, nyakukon marad az energiaforrás. Részükről tehát a legészszerűbb lépés, ha időben felkészülnek értékesítési piacaik diverzifikálására. Kína, Japán és Délkelet-Ázsia gazdasága egyébként is évek óta mind több szénhidrogént követel.
Az észak-európainál régebben felmerült, de lassabban megvalósuló elgondolás, hogy Európa déli és középső része iráni gázt is használjon. A Nabucco vezetéken azonban nem orosz gáz érkezne. Vagy mégis? Már közel két hónapja – Putyin elnök magyarországi tárgyalásain – felmerült, hogy a Nabuccóra rácsatlakoztatnák a nemrég átadott oroszországi Kék Áramlat vezetéket. Így a Nabuccón orosz gázt is kapnánk. Friss hír, hogy az orosz Gazprom megjelenne az iráni cső túlsó végén is. A Bloomberg szerint a világ legnagyobb gáztermelője részt venne a világ legnagyobb gázmezője, a dél-fárszi terület kiaknázásában.
Kérdés, mit hoz a politika. Miközben ugyanis Alekszej Miller, a Gazprom vezére kedden Iránban egyezkedett, országa csatlakozott az Egyesült Államokhoz az iráni nukleáris program ellenzését illetően. Nem lenne meglepő, ha Irán ezek után hűvösebben fogadná a Gazprom terveit. Európai részről azonban inkább annak lenne fontosabb következménye, ha az ENSZ gazdasági embargóval próbálná Iránt eltántorítani nukleáris ambícióitól. Bár nem tudni, mit tartalmaznak az ENSZ embargós forgatókönyvei, szinte biztos, hogy nem válnának majdani iráni gázimportunk javára; szélsőséges esetben meg is hiúsulhat a projekt. VG
