Nem világos a megyék szerepe
Javaslatok. Az új Magyarország programja jól felépített, áttekinthető, szerkezetileg megfelelően tagolt, logikusan egymásra épülő egységekből áll – öszszegzi a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Tanács véleményét Tokár István, a testület elnöke. Külön kiemeli, hogy a komplex programok tartalmi összefoglalója egyértelműen ismerteti a tervezett programok tartalmát, összköltségét, prioritásait, konkrét műveleteit (intézkedéseket, projekteket). A fontosabb fejlesztések megyénkénti listája áttekinthetővé teszi a konkrétan megvalósítandó feladatokat. Nagy súlyt fektet a regionális pólusok erősítésére, így kívánva oldani az ország szerkezetének főváros-centrikusságát. Viszont a regionális alközpontok (megyeszékhelyek, megyei jogú városok) és a településhálózatban meghatározó jelentőségű középvárosok jövőbeni fejlődési iránya hiányzik a dokumentumból. Az ún. regionális pólusok kiemelése mellett a megyék és a kistérségek dinamizálása érdekében a városhálózat meghatározó elemeivel is átfogóan kell foglalkozni.
A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Tanács konkrét tartalmi és formai észrevételeket is tesz. Fontosnak tartja, hogy a programban a turizmus kapjon súlyának megfelelő helyet, legyen önálló prioritási tengely, tekintettel arra, hogy a növekedés fontos tényezője, amely jelentősen segíti az ország gazdasági-kulturális fejlődését, a modern információs és kommunikációs technológiák felhasználását. A turizmus a lisszaboni folyamatnak is középpontjában áll, az egyik legnagyobb növekedési és munkahely-teremtési potenciálú ágazat, amely közvetlenül hozzájárul az egyes régiók közötti kohézió erősödéséhez és a fenntartható fejlődéshez.
Az elnök a tanács véleményét összegezve hiányolja a közlekedési infrastruktúra fejlesztése alponthoz kapcsolódóan a vízi közlekedés fejlesztését tartalmazó bekezdésből a Tisza folyót. Szerinte az ország második legjelentősebb folyójának potenciális fejlesztési lehetőségeiről is indokolt szót ejteni mind az áruszállítás, mind a turizmus területén. Ugyancsak hiányzik a regionális repülőterek fejlesztésének szükségessége.
Indokolt volna kiemelten szerepeltetni a romaintegráció kérdését, mivel az emberi erőforrások fejlesztése valamennyi területén (munkaerő-piaci részvétel, oktatás, képzés, egészségi állapot javítása) fontos e társadalmi csoport felzárkóztatásának elősegítése. A felsőfokú oktatás fejlesztése nemcsak a fejlesztési pólusokban kell hogy kiemelést kapjon, hanem valamennyi meglévő intézmény térségi szerepének és összefogásának erősítését célszerű ösztönözni.
Az egészségügyi ellátás fejlesztése keretében az alapellátás kistérségi szintre tervezett koncentrálását átgondoltabban, differenciáltabban kell újrafogalmazni. Figyelembe kell venni azt, hogy az Alföldön a nagyobb településeken szinte mindenhol helyben biztosított az alapellátás. Bármilyen változtatás csak a jelenlegi ellátottság javítását kell eredményezze.
A környezet fejlesztése tengelyen belül önálló prioritási tengelyként javaslom megfogalmazni a környezet biztonságának növelését – hangsúlyozza Tokár István. A klímaváltozás, a határon kívülről eredő környezeti kockázatok és tényleges szennyezések, a növekvő árvíz-, belvíz- és aszályveszély problematikája így egységesen kezelhető. Szerinte a Vásárhelyi-terv első szakaszának kiépítése nem elégséges a Tisza mente árvízbiztonságának növeléséhez. A nagyvízi meder vízszállító kapacitása és az árapasztó tározók rendszere mellett a meglévő főművek mértékadó szintre való kiépítése is szükséges. Ezért javasolja, hogy a Tisza esetében is fogalmazzák meg az árvízvédelmi rendszer kiépítését, hasonlóan a Dunával kapcsolatos célokhoz. A komplex programok keretében a Környezet komplex védelme esetében indokolt egy belvízvédelmi modul beépítése is. A Tisza komplex program keretében pedig elengedhetetlen az árvízbiztonság növelésének önálló modulként való szerepeltetése, mivel ez az egyik kiinduló alapja a program létrejöttének.
A programban a területfejlesztés tengelynél a Dél-Alföld régiónál is az Észak-Alföld megnevezés szerepel. Az Észak-Alföld régió területi célkitűzéseit újra kell fogalmazni, mivel az aránytalanul rövid a többi régióéhoz képest, és csak részleteit tartalmazzák a régió stratégiájának.
A kormányzás hatékonyságának növelése fejlesztési tengely célkitűzései között a megyék jövőbeni szerepére és feladataira nincs semmilyen utalás. A megyék valóságos kapcsolódási pontként tevékenykednek a régió és a kistérségek között, mivel a régió méretéből adódóan nem képes a kistérségekkel, a kistérséget alkotó településekkel olyan közvetlen kapcsolatot kialakítani és fenntartani, amely biztosítaná a két területi szint közötti hatékony együttműködést.
S végül a Jász-Nagykun-Szolnok megyét érintő konkrét 2007–2013-as fejlesztési projektek között fontos, hogy a 32-es számú főút 11,5 tonnás tengelyterhelésre való megerősítésének és a szolnoki Tisza-híd megépítésének ne a megkezdése, hanem a megvalósítása szerepeljen. A környezetvédelmi célok között a megyei szennyvízkezelési program önálló szerepeltetését tartja indokoltnak, amely kapcsolódik a Tisza-programhoz is. VG
