Sikert hoz a kreatív társadalom
Helyes, hogy a nemzeti stratégiai referenciakeret (nsrk) új központi hívószava a Kreatív Magyarország lett, mivel a sikert is egy kreatív társadalom jelentheti – hangsúlyozza a II. Nemzeti fejlesztési tervről megfogalmazott véleményében az Országos Területfejlesztési Civil Egyeztető Fórum. Rajnai Gábor elnök szerint már némi sikerélményük van az egyeztetéssel kapcsolatban: a Nemzeti Fejlesztési Hivatal részéről érzékelhető a szándék, hogy odafigyeljenek a civil véleményre. A fórum ugyanakkor úgy véli, hogy az anyagban helyenként a tudásalapú gazdaság mellett a kreatív társadalom kifejezést is célszerű lenne használni. Ugyanígy javasolják, hogy a kreatív társadalmi bázist megteremtő hazai tehetségek gondozását is fogalmazzák meg a Befektetés az emberbe kiemelt cél mögötti intézkedésekbe. Vélhetőleg ez lehetne az egyik letéteményese minden korosztályban és minden élethelyzetben a gyors és rugalmas alkalmazkodásnak, az ésszerű mobilitásnak, illetve így bizonyos társadalmi költségek csökkentésének is.
Az nsrk néhány helyen említést tesz a végrehajtási folyamatokban való aktív civil részvételi lehetőségről. A demokratikus társadalmakban nyilvánvaló tendencia, hogy ez a szektor tevékeny résztvevője, valós és független szolgáltató partnere főként a szolgáltató piac szereplőinek, vagyis építenek a civil szférában meglévő és aktivizálható társadalmi tőkére. Indokolt tehát, hogy a referenciakeretben – hasonlóan más szakmai területekhez – is jelenjen meg a civil társadalom bekapcsolódási lehetősége, a munkamegosztás ösztönzése. Karakterisztikusan ilyen területek lehetnek a szociális, egészségügyi, környezet-, természet- és tájvédelmi feladatok, valamint ezekhez kapcsolódóan és/vagy önállóan a képzési és a tájékoztatási programok.
Az nsrk nehezen áttekinthető módon foglalkozik a tervezési ciklusban kikerülhetetlen hazai közigazgatási reform kérdésével. Ezt több szempontból is aggályosnak tekinti a fórum, hiszen
– a közigazgatási reform nemcsak kormányzási hatékonyságot érintő, de azon lényegesen túlmutató kérdés is,
– szinte minden szakágazatot és annak területi aspektusait is érinti,
– a reform ilyen módon történő kezelése nem teszi egyértelművé a feladatokat és azok programozhatóságát.
A nemzeti stratégiai referenciakeret emellett számos olyan kifejezést, szóösszetételt használ, amelyek tartalma az egyszerű olvasó számára nem, de szakmai körökben sem egyértelműen értelmezhető (például tudásalapú gazdaság, információs társadalom, fenntartható térszerkezet, élhetőkörnyezet-fejlesztés, vidékies térségek fejlesztése, tanyák funkcióváltása stb.). Ezért a fórum javasolja, hogy a dokumentum egészüljön ki egy fogalomtárral, amely minél több kifejezés tartalmát pontosítja.
Az nsrk kapcsán összefoglalóan megállapítható, hogy – több kedvező változás ellenére – továbbra is döntően a korábban kialakult szakmai műhelyek szemléletén alapuló, így főként a meglévő struktúrákra és reflexekre építő szakértői műhelymunkának tekinthető. Ebből eredően
– egyrészt nem hívja fel a figyelmet arra, hogy a tervezett időszakban lényeges paradigmaváltásra lesz szükség, amely jelentős társadalmi rétegeket érint,
– másrészt paternalista szemléletű, hiányzik belőle a szubszidiaritásra való egyértelmű törekvés, és ez az intézkedésekben is megmutatkozik,
– harmadrészt alapvetően technokrata megközelítésű, ennek egyik eredményeként csak ritkán válik valós céllá az egyes ember aktív részvétele a programokban, vagyis főként meglévő konzervatív intézményi struktúrákban látja a megoldásokat, nem a kreatív, cselekvő társadalmi kapcsolatokban keresi azokat.
Mindennek eredményeként a nemzeti stratégiai referenciakeret a jelenlegi változatában jelentős részben nem társadalmi cselekvésre orientáló, motiváló és aktivizáló. Ráadásul társadalmi ismertsége rendkívül alacsony, így jelentős rétegekben inkább elidegenítő lehet, ez pedig csökkentheti a majdani megvalósulás hatékonyságát.
