Hétszázmillióan a hálón
A Comscore megvizsgálta azt is, hogy mely országokban töltenek a legtöbb időt a felhasználók a világhálón. Meglepetésre a listát Izrael vezeti, ahol márciusban átlagosan 57,5 órát interneteztek a webet elérők. A második helyen a finnek voltak, míg a harmadikon a dél-koreaiak 49,3, illetve 47,2 internetezéssel töltött órával.
Bár a nethasználat Ázsiában nő a leggyorsabban, a tartalomszolgáltatásban az ottani cégek még jóval elmaradnak amerikai és európai vetélytársaiktól. Márciusban a legtöbb egyedi látogatóval (538,6 millió) a Microsoft MSN büszkélkedhetett, de a portált szorosan követte a Google és a Yahoo!. A látogatószámot tekintve a legjobb helyezést az európai szolgáltatók közül a francia Wanadoo érte el, márciusban 73,4 millió felhasználó látogatott el a cég által üzemeltett oldalakra, ezzel a 15. pozíciót sikerült megszereznie. Az oldalletöltések számát vizsgálva viszont a Yahoo! bizonyult a legnépszerűbbnek márciusban 137,2 milliárdos eredményével, megelőzve a Google-t és a Microsoft MSN-t.
Magyarországon a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a 2004-es 741,8 ezerről a múlt év végére 907,3 ezerre nőtt az internet-előfizetők száma, március végén pedig már több mint 960 ezren voltak az Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM) becslése szerint. A világhálóhoz hozzáférők száma ennél jóval nagyobb, hiszen sokan a munkahelyükről vagy valamilyen közösségi internetelérési pontról kapcsolódnak a netre. Az IHM egyik fontos célkitűzése az otthoni internethasználat minél szélesebb körű elterjesztése – mondta el a múlt héten a szélessávú internet-előfizetési ajánlatok összehasonlítására szolgáló www.szelessav.hu weboldal bemutatóján Kovács Kálmán informatikai és hírközlési miniszter.
A globális trendeknek megfelelően az idén várhatóan 60-65 milliárd forintosra bővülő hazai internetpiac jelenét és jövőjét is a széles sávra való áttérés határozza meg. Folyamatos és gyors fejlődésre lehet számítani ezen a területen, és 2007-re akár az egymilliót is elérheti az ilyen típusú elérésre előfizetők száma. A Magyar Telekom például az év végéig a tavalyi mintegy 300 ezerről 600 ezerre kívánja növelni az ADSL-csatlakozásai számát. A széles sáv hazai terjedésében döntő szerepet játszott az elmúlt egy évben végbement folyamatos árcsökkenés, a legnagyobb szolgáltatók belépő szintű lakossági és üzleti ajánlatainak áránek 40-50 százalékkal csökkenése.
A gyors világhálós elérések aránya a hazai internet-előfizetések között már 60 százalék körüli, és a lakosság 85 százalékának van lehetősége szélessávú internet-hozzáférés vásárlására. A cél az, hogy 2010-re teljes legyen a szélessávú lefedettség, ehhez mintegy 200 milliárd forintos infrastruktúra-fejlesztésre lenne szükség, amely főként uniós forrásból valósulhat meg.
