Madárinfluenza:hisztéria helyett koordinálni

A nemzetközi nyilvántartások szerint 2003. óta világszerte évente átlag 60 ember halt meg a madárinfluenza vírus következtében, ám eddig nem vezetett járványokhoz. Az 1918-19-es „spanyol nátha" milliók halálát okozta, magas volt a halálozás a fiatal korosztályokban. A halálozás a 65 évesnél idősebbek között 166 eset volt 100 ezer lakosra, a fiatalok között pedig 546, százszorta több, mint az 1968-69-ben lezajlott járvány idején. Kérdés azonban, hogy mi történne ma, ha ténylegesen kialakulna a madarak által hordozott vírus - H5N1 - mutáció által okozott világjárvány. Tavaly szeptemberben az Egészségügyi Világszervezet (WHO) illetékese úgy nyilatkozott, hogy a madár-influenza okozta pandémiában 150 millió ember is elpusztulhat. Új, fokozottan patogén vírus-mutáció lehetősége – természetesen – bármikor előfordulhat, de számos, más kórokozó is hasonló veszéllyel járhat. Szakemberek emlékeztetnek az Ebola-epidémiára, a HIV vírus fokozott virulenciájú változatának („superbug") megjelenésére, illetve a belga dioxin-krízisre. A kilencvenes években zajlott dioxin pánik miatt hét millió tyúkot és hatvanezer sertést mészároltak le, miközben egyetlen embernél sem észlelték a dioxin mérgezés leghalványabb tünetét sem. Kérdéses a madárinfluenza vírus diagnosztikus eljárásának a pontossága. Amikor a vírust egy-egy elhullott hattyú teteméből kimutatják, nem hangzik el, milyen a módszer érzékenysége, illetve specificitása, mekkora a szórás. Nem esik szó arról, hogy előfordul-e a vírus a teljesen panaszmentes, egészségesnek tűnő állatokban, illetve az emberekben. Alapvető gond, hogy a tényleges veszélyt nem tudjuk fölmérni. Az emberek általában túlbecsülik a ritka események kockázatát, viszont alulbecsülik a gyakori eseményekét. Sokkalta nagyobb annak veszélye, hogy a következő télen autóbaleset áldozatai legyünk, mint annak, hogy influenza járványban meghaljunk. Ráadásul nagyobb kockázat a szokványos influenza vírusfertőzés, mint valami vírus okozta járvány kitörése. A menetrendszerűen megjelenő téli influenza összességében sokkal több fertőzéshez vezetett és halált okozott, mint az eddigi influenza világjárványok. A szokványos influenza fertőzés csak a második világháború óta sokkalta több ember életét követelte, mint a gyakran emlegetett 1918-as világjárvány. A katasztrófa-ellátás szakemberei azt is említik, hogy a madár-influenzával riogatók a kérdést szinte kizárólag egészségügyi gondként fogják fel, pedig bármilyen pánik-helyzetben az igazi hiány először az élelmiszer- és az üzemanyag ellátásban alakul ki, amit az emberek szinte azonnal fölvásárolnak, ezért erre is fontos feladat volna fölkészülni. A WHO igazi feladata az volna, hogy a pánik növelése helyett világméretű koordináló szerepet játsszon, végrehajtható és racionális forgatókönyveket dolgozzon ki a megfelelő egészségügyi lépésekről. Nem szerencsés, ha a világszervezet olyan gyógyszerek vagy vakcinák raktárkészletének növelését támogatja, melyek hatékonyságát hitelt érdemlően még nem bizonyították és olyan szakértők, oltószer-gyártók és tanácsadók véleményét fogadja el kritika nélkül, akiknek anyagi érdekük fűződik a pánikkeltéshez. (British Medical Journal, 2006)