Megtérülnek a német stadionberuházások

Milliárdos stadionberuházásainak biztos megtérülését várja Németország a most zajló a labdarúgó-világbajnokság után. Erre minden esélyük megvan, arénáik ugyanis az európai focibajnokságokat tekintve a leglátogatottabb létesítményeknek számítanak, ráadásul a Bundesliga-meccsek rajongói egyre több pénzt költenek el, amíg a stadionokban tartózkodnak. A vb-mérkőzéseknek otthont adó tizenkét aréna többsége már 1974-ben is világbajnoki helyszín volt.

A létesítményeket nem erre az alkalomra, úgymond szükségből újították fel, hanem az utóbbi években folyamatosan fejlesztették őket: csak az elmúlt tíz esztendőben átlagosan 145 millió eurót fordítottak stadionok állapotának korszerűsítésére az együttesek. Ezt egészítette ki az ugyanezen időszakra szóló, 897 millió eurónyi stadiontársasági befektetés, valamint egy harmadik féltől származó 643 millió euró invesztíció.

A német labdarúgó szurkolókat tehát már évek óta komfortos, magas színvonalú kiszolgálás fogadta. A mostani körülbelül 1,4 milliárd euró összegben megvalósított infrastrukturális fejlesztések – köztük a teljesen új stadionok felépítése szinte biztosan megtérül majd, hiszen a Bundesliga csapatok bajnokijainak is teltházas mérkőzéseket rendezhetnek.

A legutóbbi átlagosan 35 183 nézőszámú találkozóival is a legnépszerűbb bajnokságnak bizonyult a Bundesliga, maga mögé utasítva az angol (33 900 fő/mérkőzés), valamint a spanyol (27 800 fő/mérkőzés) bajnokságokat.

Mindez már csak azért is különösen fontos, mert például a legutóbbi Eb-t rendező Portugáliában igencsak komoly probléma megtölteni a 2004-es kontinensbajnokságra felépített/újított arénákat: a harmincezer fős kapacitású létesítményekben többnyire csak néhányezer fős nézősereg előtt játszanak a csapatok.

Csupán három klub: az FC Porto, a Sporting és a Benfica tud tízezer főnél nagyobb szurkolótábort szórakoztatni, miközben a teljes kapacitáskihasználtság csupán 16-18 százalékos.

Ráadásul amíg többek között a gazdasági fejlettsége, mérete, az infrastrukturális fejlesztési igények miatt hazánk számára is mintául szolgáló Portugáliában az előírásoknak megfelelő stadionok felépítését állami és önkormányzati pénzekből is finanszírozták, addig a

Németországban a magántőke is komolyan hozzájárult a modernizáláshoz. Hamburg esetében összesen 86 millió euróval vették ki részüket a 97 milliós teljes beruházásból. A gelsenkircheni Schalke-aréna pedig tisztán magánfinanszírozású. Az összesen 191 millió eurós projektbe még a szurkolók is beszálltak, 5,1 millió euróval.

A sor még folytatható Kölnnel és a müncheni Allianz Stadionnal. Persze Németországban is akad olyan helyszín, például Lipcse, ahol a megtérülés kétséges, hisz a városnak nincs elsőosztályú csapata. A többi városban azonban hosszú távon behozza a ráfordított milliókat.

Ennek biztosítéka a robbanásszerű fejlődésnek indult Bundesliga maga, ahol az átlagos nézőszám három bajnoki szezonon belül átlagosan 3 272 fővel nőtt. Rengeteg a tartalék a jegyárakban is, annak ellenére, hogy az elmúlt esztendőkben majdnem két euróval átlagosan 16,81 euróra emelkedett.

Nemzetközi összehasonlításban azonban ez még mindig alacsonynak számít az angol Premiershipben ugyanis ennél jóval többe, 44 euróba kerülnek a belépők, az olasz Serie A-ban is átlagosan 25 euró egy jegy és még a spanyol Primera Divisionban is 24 eurót kell leszurkolni a belépőkért.

Mindezeken túlmenően a bérletesek aránya folyamatosan nő, a 2004/05 szezonban már elérte az 54,53 százalékot. Werner Hackmann, a Liga elnöke igen bizakodó, hisz a bevételek összetétele, valamint a szponzorációs megállapodások növekedése mind a további fejlődés irányába mutatnak.

Az egyébként növekvő médiabevételek részesedése folyamatosan csökken, akárcsak az ugyancsak jelentősen bővülő szponzori bevételek aránya.

A merchandising bevételek jelentősége még igen csekély, de a mérkőzésnapi bevételekkel egyetemben évről évre növekednek. Az adózás utáni átlagos eredmény a három évvel ezelőtti -2,2 millió euróról a 2004/05 bajnoki szezont zárva már 3,128 millió euró pozitívumot mutatott.

A közvetlenül a világbajnokságtól várt bevételek is nagy valószínűséggel teljesülnek. Franz Beckenbauer szervezőbizottsági elnök bejelentése szerint gyakorlatilag mind a 3,2 millió jegyet értékesítették.

Az elképzelhető, hogy a beléptetéseknél problémák merülnek fel. Biztonsági okokból valamennyi jegyen szerepelnie kell a jegytulajdonos nevének, és igazolnia kell a személyazonosságát.