Külföldi szabálytalan foglalkoztatása
Magyarországon külföldi csak engedély alapján végezhet munkát. A munkaszerződés csak az engedély beszerzését követően köthető meg – hangsúlyozta a Fővárosi Munkaügyi Bíróság a következő perben.
Az ügyben érintett vállalkozót a munkaügyi ellenőrök 250 ezer forintra bírságolták, ugyanis munkavállalási engedély nélkül foglalkoztatott két külföldi állampolgárt.
A munkaadó a szabálytalan foglalkoztatást akkor elismerte, mégis megfellebbezte a határozatot. A másodfokú hatóság előtt azzal érvelt, hogy éppen az ellenőrzés napján kívánt – ügyvédi közreműködéssel – munkaszerződést kötni a külföldiekkel.
Méltányosságból kérte a bírság eltörlését, a hatóság azonban helybenhagyta a határozatot. Indokolása szerint a munkáltató elismerte a szabálytalanságot, az ellenőrzésről készült, aláírt jegyzőkönyv is ezt bizonyította. A későbbi, ügyvéd által kötendő munkaszerződés a hiányzó munkavállalási engedélyeket nem pótolta volna.
A munkáltató keresetet nyújtott be a munkaügyi bíróságra. Arra hivatkozott: nem tudta, hogy külföldi állampolgárokat foglalkoztat, mivel mindkettőjüknek magyar neve volt, és akcentus nélkül beszélték a nyelvet. Azzal is védekezett, hogy a két személy munkavégzését nem lehet foglalkoztatásnak tekinteni, mivel az ellenőrzés időpontjában alig egy órája dolgoztak csak, és ellenszolgáltatást nem kaptak.
A munkára kipróbálás céljából került sor, később kötöttek volna ügyvéd által készített munkaszerződést. Állította: a szabálytalan foglalkoztatást nem ismerte el, a jegyzőkönyvet ugyanis úgy írta alá, hogy nem olvasta el, így nem tudta, mi áll benne.
A bíróság kiemelte: az érintettek kipróbálására is csak munkaviszony keretében, próbaidő alatt kerülhetett volna sor. A munkaszerződés megkötéséhez személyi adatokra van szükség, így azokat elkérve a munkáltató felismerhette volna, hogy külföldi állampolgárokat kíván foglalkoztatni, amit nem tehet meg munkavállalási engedély nélkül. Tehát megsértette a törvényt, és köteles befizetni a kiszabott összeget. Ez a jogszabály szerint nem lehet kevesebb az ellenőrzés időpontjában hatályos kötelező munkabér ötszörösénél. A törvény tehát kötelező erővel rendelkezik a bírság összegéről, sem a hatóságnak, sem a bíróságnak nem engedi, hogy méltányosságot gyakoroljon. KK
