Mi lesz az Exbus sorsa?
Végelszámolás vagy tőkeemelés és akvizíció – némi leegyszerűsítéssel ezt a döntést kell meghozniuk az Exbus részvényeseinek a július 18-i rendkívüli közgyűlésen. Az előbbi lehetőség választása részvényenként 90 forint körüli biztos bevételt jelent a tulajdonosoknak belátható időn belül. Az utóbbi a meglévő 465 millió forint körüli tőke súlyos kockázatokkal történő befektetéséről szól.
A részvényesek tavasszal még úgy gondolhatták, véget ér a cég évekig tartó vesszőfutása. A társaság ugyan kiürült; a buszgyártást s a felhalmozódott kötelezettségeket egy új társaságba vitték át, de maradt felosztható tőke. Az április végi rendes évi közgyűlés idején a cégnek 421 millió forintos bankbetétje volt, ez a tevékenység értékesítéséről szóló szerződések szerint novemberben további 200 dollárral (44 millió forint) hízhat – ha még működik a vállalat. Ez a 4625 ezer részvényre vetítve papíronként mintegy 100 forintot jelent. A végelszámolás költségeit is figyelembe véve részvényenként 90 forint körüli összeg lenne tehát kifizethető, ha a tulajdonosok a cég e formában történő megszüntetéséről döntenének. Az áprilisi közgyűlés azonban ezt a javaslatot leszavazta – a cég nevét Exbusra változtatták, s új tisztségviselőket választottak.
Gyorsan kiderült, hogy a társaság – a buszgyártás értékesítésekor született szerződések alapján – csak akkor folytathat tevékenységet, ha van nagytulajdonosa. Ez azonban a NABI-nak nem volt; az öt százalék fölötti részvényesek között három letétkezelő szerepel 10–15 százalék közötti tulajdonhányaddal. Az elmúlt hetekben Korányi Tamás magánbefektető jelentett be részesedésszerzéseket, akinek ezek alapján 11,128 százalékos befolyása van a cégben. Közben lemondtak a vezető testületek korábban megválasztott tisztségviselői is, így szükségessé vált újabb közgyűlés összehívása, hiszen mind a felügyelőbizottság, mind az igazgatóság létszáma a törvényi minimum, azaz három fő alá csökkent volna.
A közgyűlés meghirdetett napirendje a felvetett problémákra megoldást kínál. A Bakony Művek tőkeemelés révén beszállna az Exbusba oly módon, hogy a jelenlegi tulajdonosok kezében lévő mintegy 4625 ezer 112 forint névértékű törzsrészvény mellé további 2278 ezer törzs- és 6902 ezer osztalékelsőbbségi részvényt bocsátanának ki. Így a jelenlegi 517 forintos alaptőke 1546 millió forintra változna. A tőkeemelés feltétele, hogy az Exbus névértéken üzletrészeket vásároljon a Bakony Művek ez évben létrehozott társaságaiban; a Pelso Szerszámkészítő Kft.-ben, a Bakony Préstechnika Kft.-ben és a Bakony Ablaktörlő-rendszerek Kft.-ben. Czöndör Attila, az Exbus igazgatóságának áprilisban megválasztott elnöke kérdésünkre közölte: tervükben többségi részesedések megszerzése szerepel (a három cég névértéken 2030 millió forintba kerülne; a Pelsónak 200, a Préstechnikának 1500, az Ablaktörlő-rendszerek Kft.-nek 330 millió forintos jegyzett tőkéje van).
A kínált megoldás a Bakony Művek számára kétségtelenül előnyöket tartalmaz. A vállalatnál tavaly reorganizációs folyamat zajlott le, ennek eredményeként jött létre az idén a három befektetésre kínált önálló társaság. Ezeknek vannak megrendeléseik, piacaik (cikkünket lásd alább), forrásellátottságuk azonban nem kielégítő. Másik oldalról mind a megrendelések megszerzésében, mind esetleges újabb befektetők megnyerésében javíthatná a társaság pozícióit, ha átlátható, nyilvános társaságként jelenne meg a piacon. Ennek pedig az egyik leggyorsabb és leginkább költségtakarékos módja az Exbus-részvényeseknek ajánlott üzlet.
Kérdés, hogy csábító-e a lehetőség az Exbus mai befektetőinek, akik közül többen épp a végelszámolás révén megszerezhető összeg miatt vásároltak be a papírból. Április végén, amikor a végelszámolásról lehetett volna dönteni, alig több mint 4000 szavazat hiányzott az elfogadáshoz. A jelen lévő részvényesek a szavazatok 16,49 százalékát képviselték. A 75 százalékos többséget igénylő döntést 567 909 papír tulajdonosa támogatta, s csupán 194 714 mondott nemet arra. Az adatokból az is látszik viszont, hogy a cég összes szavazatának 4,2 százaléka is elég volt akkor a végelszámolás megakadályozásához a csekély részvétel miatt. Hogy most mennyivel lesz nagyobb az érdeklődés, s a jelenlévőknek mennyire lesz meggyőző a befektetés, az jövő hét kedden dől el. Az viszont már tény, hogy ha az üzletet a megjelentek többsége nem támogatja, lesz lehetőség a történet lezárására is. Korányi Tamás magánbefektető – egyebek mellett – a júliusi közgyűlés napirendjére tűzette a végelszámolásról szóló döntést is, élve azzal a lehetőséggel, hogy tíz százalék fölötti részesedésű tulajdonosként javaslatot tehet a megtárgyalandó témákra. Korányi Tamás lapunk érdeklődésére elmondta: ezzel az volt a célja, hogy a tulajdonosi összejövetel igazán izgalmas legyen, a befektetők előtt széles döntési lehetőségek álljanak nyitva.
