Szabályozásra váró koordinálók
Hiányzik a leselejtezett eszközök feldolgozása eredményeképpen keletkező anyagok VTSZ-kategorizálása is, amely egyre komolyabb adózási és számviteli gondokat okoz az elszámolás során – derül ki a Kezelést Koordináló Szervezetek Fóruma által a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium részére beterjesztett javaslatcsomagból. A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége környezetvédelmi bizottságának keretei között tavaly júliusban felállt fórum szakértői szerint a koordináló szervezet pontos fogalmát is meg kellene határozni a hulladékgazdálkodási törvényben, a társaságok működésére vonatkozó előírásokat pedig egy önálló kormányrendeletben kellene összefoglalni.
Rendezésre vár a ma működő másfél tucat koordináló szervezet adójogi helyzete is – fogalmazott kérdésünkre Balatoni Henrik, a fórum elnöke. A hulladékhasznosítás finanszírozására partnereik befizetéseiből tavaly mintegy 9,3 milliárd forintot fordító koordináló szervezetek a tevékenységi kategorizálás, valamint a közhasznúság megfogalmazásának hiányosságai miatt jelenleg nem tudják kihasználni a közhasznú szervezeteknek járó adókedvezményeket, noha egyébként általánosan elfogadott gyakorlat, hogy a közhasznú szervezetek alaptevékenységéhez tartozó – bevétel ellenében végzett – szolgáltatások adómentesek. Mindez azért visszás, mert a koordináló szervezetek szinte teljes bevételüket a társasági szerződésükben megfogalmazott közhasznú célra, a hulladékok visszagyűjtésének és feldolgozásának finanszírozására fordítják, s az adóztatással az állam éppen a környezetvédelemre szánt forrásokat kurtítja meg.
A fórum szerint a koordináló szervezetek által felszámolt díjak kiszámítását is egységes alapokra kellene helyezni. Ez nem jelentené az egységes díjrendszer vagy egyfajta hatósági árképzés bevezetését. Azonban mindenképpen célszerű lenne, ha minden koordináló szervezetnek azonos elvek alapján kellene díjait meghatározni. A szervezet indoklása szerint ugyanis nem elfogadható, hogy egyes közhasznú társaságok jelentős összeget áldoznak a kutatás-fejlesztés vagy a lakossági tudatformálás finanszírozására, míg mások anélkül élvezik ennek – például a begyűjtési eredményekben jelentkező – eredményeit, hogy anyagilag részt vállaltak volna a közvetlen hasznot nem eredményező tevékenységekből.
Emellett a fórum szerint nagyobb súlyt kellene helyezni a kötelezett cégek ellenőrzésére is, mivel a különböző ágazatokban tevékenykedő cégek jelentős része még mindig nem gondoskodik hulladékhasznosítási feladatainak teljesítéséről. Ez pedig a piaci verseny semlegességét is sérti, hiszen a jogkövető vállalkozásoknak mindenképpen jelentős költségekkel kell számolniuk. A javaslatcsomag továbbra is lehetőséget biztosítana az egyéni teljesítésre, hogy a kötelezettek maguk dönthessék el, egy koordináló szervezet megbízásával vagy egyéni úton kívánják teljesíteni hulladékhasznosítási feladataikat. Ugyanakkor a benyújtott dokumentum szerint ezt is sokkal szabályozottabb keretek közé kellene terelni, mert a jelenlegi rendszer az elszámolásnál visszaélésekre ad lehetőséget a gyártói és a hulladékkezelői oldalon is, és ez szintén sérti a versenysemlegesség elvét.
