Szigorítják a víziszárnyastartást
Állattenyésztés. Szigorította a házi víziszárnyasok tartási feltételeit az agrártárca, hogy fokozni lehessen a baromfitelepek járványügyi biztonságát. A napokban hatályba lépett rendelkezések azt célozzák, hogy csökkenjen a madárinfluenzás megbetegedések kockázata a haszonállatoknál. A minisztérium a piaci szereplőket tömörítő Baromfi Terméktanáccsal közösen dolgozta ki az új előírásokat. A telepeket úgy kell kialakítani, hogy szükség esetén valamennyi víziszárnyas bezárható legyen. A takarmányokat szintén fedett helyen szükséges tárolni, és az ivóvizet is vezetékből vagy zárt tartályból kell biztosítani. A vállalkozásoknak valamennyi víziszárnyastelepet be kell jelenteniük a megyei állat-egészségügyi hatóságoknak, és írásbeli értesítést küldeniük az új betelepítések időpontjáról is.
A biztonsági intézkedések több száz baromfigazdaságot érintenek, elsősorban az Alföldön és Kelet-Magyarországon – mondta Kiss István, a Magyar Kacsaszövetség elnöke. Megítélése szerint az előírások 90 százaléka nem követel többletforrásokat, így azok teljesítése a vállalkozásoknak nem okozhat gondokat. Beruházásokra csak a zárt állattartási körülmények kialakításához lehet szükség. Ez telepenként 2–6 millió forintos pluszráfordítást igényelhet.
A gazdálkodóknak a fejlesztéseket akkor kell végrehajtaniuk, ha legalább a korábbi méretben folytatnák termelésüket. Az új rendelkezések ugyanis megszabják a minimális állatsűrűséget is, amelyet az eddigi fedett helyeken nem lehetne garantálni. A vállalkozások azonban dönthetnek úgy is, hogy szűkítik állományukat. Ez esetben a korábban kialakított férőhelyeken általában beruházások nélkül is újrakezdhetik majd a termelést.
Az állat-egészségügyi intézkedések nyomán az elmúlt időszakban 700-800 ezer szárnyast kellett megsemisíteni vagy kényszervágásra küldeni. Ugyanakkor a termelés ennél is nagyobb mértékben, 1-1,1 millióval zsugorodott, mivel a gazdálkodók más körzetekben is kevesebb állatot telepítettek a szokásosnál. Így az ország 4,5 milliós víziszárnyas-állománya a negyedével szűkült.
Ma már csökkenti a feszültséget, hogy a kártérítések kifizetése megkezdődött. E kompenzációk összege nem azonos az unió által jóváhagyott 2,5 milliárd forinttal. A kártérítések és EU-dotációk ellenére is az valószínűsíthető azonban, hogy a vállalkozások egy része nem indítja újra a termelést az eddigi veszteségek és a túlságosan nagynak tartott gazdálkodási kockázat miatt.
