Új atomerőmű-blokk kell Magyarországon is?

Az előrejelzések szerint a világ energiaigénye a következő negyed évszázadban akár ötven százalékkal is nőhet. A többletigény kétharmada a fejlődő országokban jelentkezik majd. Egy közelmúltban tartott ENSZ-konferencia szerint a biztonságos és hosszú távon fenntartható energiaellátás kérdéseit a klímaváltozás, a környezetszennyezés és az ipari fejlődés problémáival együtt, egymással szoros összefüggésben kell kezelni.
A Világbank becslése alapján a fejlődő országok lakossági energiaszükségleteinek kielégítéséhez évi 300 millió dolláros beruházásra lenne szükség. Mohamed el-Baradei, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség főigazgatója szerint az atomenergia ugyan nem univerzális megoldás, de a lehetséges energiaforrások egyike, s az egyre bővülő alkalmazása iránti várakozás folyamatosan növekszik. Az OECD Atomenergia-ügynökségének adatai alapján 2005-ben az OECD országaiban 1,9 százalékkal több villamos energiát állítottak elő, mint egy évvel korábban. Az áram 23,2 százaléka származott atomerőművekből. Ezekben az országokban 2006 elején tíz reaktor építése folyt (Dél-Koreában négy, Japánban három, Szlovákiában kettő és Finnországban egy). E beruházások együtt 8600 MW kapacitást jelentenek, és további 17 blokk létesítése van napirenden. Az atomenergiával termelt villamos energia részaránya Franciaországban a legmagasabb (78,5 százalék), a második helyen Litvánia áll (69,6 százalékkal), de Szlovákiában és Belgiumban is meghaladja az áramtermelés több mint felét.
Szerte a világon számos reaktor ért tervezett üzemideje lejártának közelébe – mondta érdeklődésünkre Czibolya László, a Magyar Atomfórum Egyesület főtitkára. Ám kiderült, hogy ezek a berendezések képesek biztonságosan működni jóval a tervezett üzemidejükön túl is, ezért több államban – Magyarországon is – foglalkoznak az atomerőművek üzemidejének meghosszabbításával. Az USA-ban már 42 reaktor kapott a tervezettnél hoszszabb időre, azaz 60 évre működési engedélyt.
A napokban tették közzé a brit kereskedelmi és ipari minisztérium tanulmányát arról, hogyan hangolhatók össze az energiaellátás és a környezetvédelem követelményei. A gazdasági növekedés vártnál nagyobb üteme ugyanis az elmúlt kilenc évben megnövelte az energiaigényeket, s ezzel kérdésessé vált, hogy tudják-e teljesíteni a szén-dioxid-kibocsátásuk csökkentésére vállalt kötelezettségeiket. Nyilvánvalóvá vált az is, hogy Nagy-Britannia gázimportfüggősége drámaian növekedne.
A tanulmány javaslatai között szerepel a háztartásokban és a közlekedés területén megvalósítandó energiatakarékosság, továbbá a villamosenergia-termelés bővítése. Utóbbi vagy új atomerőművek építésével oldható meg – ehhez a kormánynak meg kell teremtenie a megfelelő szabályozási környezetet –, vagy a megújuló források jobb kihasználásával. A megújulók arányát 15-20 százalékra lehet növelni a villamosenergia-termelésben a jelenlegi 5 százalékról – állítja a tanulmány.
A megújuló energiaforrások termelése a következő 40-50 évben megnégyszereződhet, miközben jelentős teret nyer az atomenergia azokban az országokban, ahol ez az energiafajta elfogadott – áll abban a tanulmányban, amelynek a megállapításait a G8 most lezajlott csúcsértekezletén ismertette a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) főigazgatója, Claude Mandil. Mint hangsúlyozta, a jelenlegi helyzetben kiegyensúlyozott és sokoldalú megoldások kellenek, s „egyetlen energiaforrást sem lehet idealizálni vagy démonizálni”.
Orosz megítélés szerint is a világban a nukleáris energia reneszánsza kezdődik, erre egy egységes piaci struktúra kialakításával készülnek fel. Ez magában foglalná az egész üzemanyagciklust az urán előállításával és dúsításával, az üzemanyag gyártásával és feldolgozásával, az energiatermeléssel, illetve a kutatás-fejlesztéssel együtt. Putyin elnök nemrég írta alá azt a programot, amely a jövő évre 18 milliárd rubelt irányoz elő három atomerőművi blokk befejezésére Kalinyinban, Belojarszkban és Volgodonszkban; ezzel 34-re nőne az országban üzemelő reaktorok száma. A terv hosszú távon azt célozza, hogy Oroszországban a nukleáris energia részaránya a villamosenergia-termelésben 16-ról 25 százalékra emelkedjen.
Amerikában egyre optimistábban látják egy új atomerőmű építésének esélyeit. Lényeges, hogy az erőmű beruházási költségigénye (elsősorban a kiszámíthatóbb és gyorsabb engedélyezési eljárás miatt) a korábbi 2000–2300 dollár/kW-ról 1200– 1500 dollár/kW-ra csökkent, ez gyakorlatilag megegyezik a szénerőművek építési ráfordításával. Bár gázerőmű ennek feléből építhető, egyes vélemények szerint a kiszámíthatatlanul változó tüzelőanyagárak miatt ez ma már kevésbé vonzó befektetés. Ezzel szemben az urán világpiaci ára állandó, és a kínálat is kiegyensúlyozott, ráadásul a készletek döntő része politikailag stabil országokban (Kanada, Ausztrália) található.
A legutóbbi nemzetközi közvélemény-kutatások eredményei alapján is nő az atomenergia elfogadottsága számos országban, az elutasítás nem annyira kategorikus. Az ellenzők között is jelentősen csökkent azok száma, akik az atomenergiáról való teljes lemondást szorgalmazzák. Ez a tendencia jól követhető az Eurobarometer ez év júliusi jelentésében is: a megkérdezettek 60 százaléka tisztában volt azzal, hogy az atomenergia csökkenti az energiaellátásban az importfüggőséget és az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását. Lényegesen javult a régi EU-tagországokban élők tájékozottsága. Öt éve csupán 41 százalékuk volt tisztában azzal, hogy az atomerőmű nem bocsát ki szén-dioxidot, most 62 százalékuk. Érdekes, hogy az atomenergia-ellenzők 38 százaléka megváltoztatná véleményét, ha a radioaktív hulladékok kérdését megoldottnak látná. Az atomenergiát használó EU-tagországokban a nukleáris energia elfogadottsága (51 százalék) sokkal magasabb, mint azokban az államokban, ahol nincs atomerőmű (31 százalék).

A rohamléptekkel növekvő olaj- és földgázárak, az egyoldalú energiafüggőség okozta kiszolgáltatottság csökkentésére belátható időn belül csak a nukleáris energiatermelés növelése nyújthat megoldást.

A rohamléptekkel növekvő olaj- és földgázárak, az egyoldalú energiafüggőség okozta kiszolgáltatottság csökkentésére belátható időn belül csak a nukleáris energiatermelés növelése nyújthat megoldást. -->