WTO-kudarc: magyar hatások

A WTO-tárgyalások felfüggesztésének lehet kedvező hatása a magyar mezőgazdasági termelők számára, mivel az unió nem kényszerül addig a belső agrártámogatások drasztikus csökkentésére, amíg a liberalizációs megállapodás nem születik meg – kommentálta a közelmúltbeli eseményeket Kiss Judit, a Világgazdasági Kutatóintézet munkatársa. Mint ismert, Pascal Lamy, a WTO főigazgatója a tárgyalások szüneteltetését hétfőn jelentette be, miután a kereskedelmi nagyhatalmak – elsősorban a mezőgazdasági támogatások lefaragása kapcsán – nem tudtak megállapodásra jutni.

Kiss Judit szerint a mostani liberalizációs egyeztetések elsősorban a belső támogatásokat érintik, mivel a piacra jutási akadályok nagy része már megszűnt, és az EU korábban bevállalta az export-visszatérítések felszámolását is. A közelmúltban elhatározott cukor-, bor- és zöldség-gyümölcs reform is a belső dotációk fokozatos leépítését jelzi, ezek közül a termeléshez közvetlenül kötődő formák vannak leginkább veszélyben. Ha Brüszszel a belső támogatásokat drasztikusan lefaragná, a csatlakozási megállapodás újragondolására is szükség lehet – vélte az intézet szakértője. (Magyarország belső támogatásként évi 150-200 milliárd forintot használhat fel.)

A liberalizációs tárgyalások megrekedése ugyanakkor közvetett hátrányokkal is járhat, mivel a versenytársaknak sem kell felszámolniuk protekcionista intézkedéseiket. Ezért a magyar agrártermékek külpiaci pozíciói nem javulhatnak érdemben, pedig a 3 milliárd eurót meghaladó éves export mintegy 40 százaléka harmadik országokba irányul. A fennmaradó versenyhátrány nagyobb gondot okozhat az uniós export-visszatérítések fokozatos megszüntetésénél, mert a 4-5 milliárd eurós éves összegből a magyar kivitel eddig sem részesült jelentős mértékben. Korábbi kimutatások szerint a hazai kiszállítók évi 18-20 milliárd forintnyi kiviteli szubvenciót vehettek igénybe.

Más szakértők szerint az uniós agrárreformok esélyt nyújthatnak arra, hogy Brüsszel a belső támogatásokat megvédhesse. Egyes elemzők inkább a növekvő importot tartják veszélyesnek, amely ellen az EU-nak szigorúbb minőség-ellenőrzéssel kellene fellépnie.

Tisztább helyzetet teremtene a liberalizációs tárgyalások lezárása is, ezért az uniónak – állítják szakértők – érdeke a mihamarabbi megegyezés. Kétségtelen ugyanakkor, hogy Brüsszel tárgyalási álláspontja nem túlságosan jó, mivel például a bevállalt export-visszatérítések ellentételezésére nem tudott hasonló horderejű lépéseket kicsikarni partnereinél – hívják fel a figyelmet elemzők.