Megállhat a záhonyi piacvesztés
A záhonyi átrakó mára elveszítette monopolhelyzetét: néhány évvel ezelőtt még évi 20 millió tonna árut továbbított, az idén várhatóan csak mintegy 6 milliót. „Emiatt eszközkapacitása tetemes része is kihasználatlanná vált, ahogyan 1200-1300 fős létszámának mintegy fele is” – hívták fel lapunk figyelmét vasúti szakmai körökből. Mint rámutattak, a fölös eszközök és alkalmazottak fenn- és megtartása évente 1,5-2 milliárd forint veszteséget okoz az anyavállalat MÁV Zrt.-nek.
A MÁV várakozásai szerint a fentinél is kevesebb, 3,6-4 millió tonna áru átrakása várható. „Az átrakási mennyiséget befolyásolja az ukrán oldalról belépő áruk belépési üteme is” – válaszolták lapunknak. Ugyanakkor a MÁV arra számít, hogy az átrakás az éves tervnek megfelelően nullszaldós lesz. „Eszköz-, illetve létszámfölöslegről nem tudunk” – válaszolta a Világgazdaság kérdésére a vasúttársaság kommunikációs igazgatósága.
A MÁV mindazonáltal készül a záhonyi áruátrakás ésszerűsítésére. Kérdés, nem késik-e el vele. A vasúti törvény szerint a jövő év elejére állami többségi tulajdonú társaságba kell kiszerveznie a záhonyi áruátrakást, amely most a pályavasút-üzletághoz tartozik. Egy ilyen kiszervezés pedig 7-8 hónapot vesz igénybe – mondják vasúti szakemberek. Információink szerint a mai kormányülés témája lesz Záhony és térsége fejlesztése, s ennek részeként várhatóan határoznak az új átrakótársaság létrehozásáról is.
Egyelőre azonban nem tudni, hogy az új társaság megörökli-e a MÁV mostani záhonyi eszközparkját és alkalmazotti állományát. Ha igen, akkor kevéssé lesz vonzó azon külső befektetők számára, amelyek kisebbségi tulajdonosként egyébként beszállhatnának a társaságba. A MÁV Cargo Zrt., a GYSEV Zrt. vagy bármely, árurakodással foglalkozó záhonyi társaság nyilván szívesebben vinné a pénzét egy gazdaságosan működtethető átrakótársaságba, azaz egy olyanba, amely a MÁV-tól megörökölhetőnél jóval kisebb eszközállománnyal és biztosan kihasználható, mintegy 600 fős létszámmal működne. (Tavaly decemberi számítás szerint egy ilyen cég az idén 70 millió forint nyereséget termelt volna.)
Az említett kapacitástöbblettől is mielőbb meg kell válnia a MÁV-nak – hangsúlyozták lapunknak a vasúti szakemberek. Az eszközök eladása azért ígérkezik kellemetlennek, mert egyúttal ki kell majd mondani azt is, hogy az elmúlt években a MÁV bizonyos fejlesztésekre – például egy pakuraátrakóra – fölöslegesen költött el uniós milliárdokat. (Pakurát már tilos behozni az EU-ba.) Még fájdalmasabb lesz több száz fő elbocsátása, ennek egyébként már a múlt évben (a választások előtt) meg kellett volna kezdődnie.
Másképp látja ugyanezt a tulajdonos. Mivel létszámfölöslegről sem tud, jelenleg létszámleépítést sem tervez. Egyedi ingatlanhasznosításra azonban – a MÁV többi területéhez hasonlóan – sor kerülhet – tudtuk meg.
Szakértők szerint több tényező együttes hatása vezetett a MÁV záhonyi átrakója térvesztéséhez. Az átrakó kapacitása nagy részét korábban maga a MÁV árufuvarozási üzletága kötötte le. Ez az üzletág azonban az év elejétől külön cégben működik. Ügyfelei ma már saját üzleti szempontjaik szerint bíznak meg átrakással más záhonyi magáncégeket vagy éppen közeli, külföldi átrakókat. A konkurencia erősödésére sem reagált a záhonyi egység időben. Az év első felében mégis a MÁV hálózati üzletszabályában rögzített díjakon szolgáltatott, holott a verseny azt követelte volna, hogy azokból engedjen. Emiatt tovább veszített megrendelőiből. Érdeklődésünkre a vasúttársaságnál elmondták, a MÁV 2006. július 1-jével az üzletszabályzatban rögzített díjszabásról piaci alapú díjmeghatározásra tért át. A versenyképesség megtartására is figyelemmel meghatározott egyes átrakási tarifái (több árunemnél) augusztustól a piac által elfogadott irányban mozdultak el. BHL
