Rekordgazdag negyedév

Bár sok nagyvállalat örvendeztette meg a befektetőit látványosan megugró profitadatokkal a most lezárult gyorsjelentési szezonban, korántsem mondhatjuk, hogy minden tőzsdei cégnek jól sikerült volna az első fél év. A gyengülő forint, a növekvő kamatok és a különféle ágazatokat sújtó válságok egyaránt komoly vámot szedtek.

Tegnap kellett közzétenniük a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett cégeknek június 30-ával záruló utolsó negyedévükről szóló gyorsjelentéseiket. (A vállalatok legtöbbjénél ez az első fél év lezárását jelenti, de például az októberben kezdődő üzleti évvel dolgozó Egis háromnegyed éves, a márciusban záró Zwack pedig első negyedéves beszámolót publikált.) Az összesítő adatok alapján a társaságok rendkívül sikeres fél évet zártak: az BÉT-en jegyzett, nem pénzügyi szolgáltató cégek együttesen mintegy 29 százalékkal növelték árbevételüket a 2005-ös hasonló időszakhoz képest. Ezt nem csupán néhány kiugró eredmény magyarázza: a vállalatonkénti változások átlaga is meghaladta a 19 százalékot.

Az üzemi szintű és adózás előtti összesített teljesítményt vizsgálva úgy tűnik, hogy forgalmuk növelésével párhuzamosan a cégek eredményesen javították ugyan hatékonyságukat, hiszen az üzemi eredmény az árbevételnél gyorsabban hízott, ám a növekvő finanszírozási költségek, árfolyamveszteségek ennél is gyorsabban emelkedtek, így az adózás előtti profittömeg növekedése végül lassabb volt a forgaloménál.

A nagyobb finanszírozási terhet döntő részben a kamatszint emelkedése és az árfolyamveszteség okozta, hiszen a hitelek a bevételeknél szerényebben gyarapodtak. Ez a növekedés is egy-két nagy hitelfelvevő számlájára írható, a tipikus vállalat ugyanis mintegy 5 százalékkal csökkentette hosszú lejáratú kötelezettségeit.

A hatékonyságot vizsgálva egyértelműen kiderül: a tőzsde nagyjai remekül boldogultak, miközben a kisebb vállalatoknak egyre rosszabbul megy. Ezt mutatja, hogy a tőkearányos megtérülési mutatók javulást jeleznek, ha az összesített volumenek alapján számoljuk azokat, de romlást, ha az egyedi értékek átlagát vesszük alapul.

A megtérülési ráták alapján a vizsgált 34 cégből 22 üzemi vagy adózás előtti szinten a 2005-ösnél rosszabb eredményt mutatott ki. Az A kategóriában a legtöbbet a tőzsdéről hamarosan távozó Globus rontott, s nem dicsekedhet az ágazat válságát nyögő TVK és BorsodChem sem. Sokat javított viszont a Rába, a Tu-Plast eladásának egyszeri hatásával a Pannonplast és a tetemes exportja révén a forint gyengüléséből profitáló Linamar is. A megtérülési rangsor élmezőnyében a magas olajárakból hasznot húzó Mol, a devizahitelei miatt adózás előtti szinten elvérző Danubius, az exportját szépen növelő Egis és az Állami Nyomda áll, míg sereghajtónak a mind üzemi, mind adózás előtti szinten veszteséget termelő Fotex, a devizahitelek átértékelését nyögő Rába és Globus számít.

A tőzsdén jegyzett három hitelintézet (FHB, IEB, OTP Bank) számai a termelői szektorra éppen ellentétes trendekről tanúskodnak. Bár az egy esztendővel ezelőttihez képest csak az inflációval összemérhető kamatbevétel-növekedést realizáltak, miközben üzemi és adózás előtti eredmény szintjén ennél lényegesebb nagyobb javulást tudtak elérni. A saját tőkére vetített megtérülést vizsgálva a leginkább az IEB javított számain, miközben az OTP Bank árnyalatnyit visszacsúszott. Az FHB-nél ugyanakkor drámai romlást tapasztalhatunk.

Az ágazatról alkotott képlet akkor sem változik lényegesen, ha a hitelintézeti szektor más, számaikat már ugyancsak publikált bankjait (ÁÉB, CIB, K&H, Raiffeisen, MKB, Erste) is bevonjuk az elemzésbe. Ezen a szinten alig 2,5 százalékos kamatbevétel-növekedést, 8,5 százalékkal hízó üzleti eredményt mérthetünk. Az adózatlan profit átlagosan 13 százalékkal lett több, miközben a saját tőke 17 százalékkal gyarapodott. Így a kilenc hitelintézetből ötnél a tulajdonosok kénytelenek a tavalyinál alacsonyabb saját tőkére vetített hozammal beérni. Ugyanakkor világosan látszik, hogy a hazai bankoknak még így is sokkal jobban megy, mint a tőzsdén jegyzett termelő vállalatoknak.