EU-stop jöhet a kukoricára
Tiltakoznak a hazai gabonatermelő vállalkozások amiatt, hogy Brüsszel jelentősen szigorítaná az intervencióra felajánlható takarmánykukorica minőségi paramétereit. Egy kiszivárgott szakmai anyag szerint olyan módosítások léphetnek életbe, amelyek szinte teljesen lehetetlenné tennék, hogy a magyar gazdasági szereplők – akár már az ősztől – kukoricát ajánljanak fel uniós intervencióra a 101,31 eurós (ma 27-28 ezer forintnak megfelelő) tonnánkénti indulóáron. Ez elsősorban a gabonatermelő cégek kiszolgáltatottságát növelné, mivel több áru maradna a piacon, így a tényleges felvásárlási árak vélhetően csökkennének.
Az EU-s szakértői elképzelések szerint az unió új felvásárlási feltételként olyan hektolitersúlyt vezetne be, amelyet a magyar kukoricatermés az elmúlt évek egyikében sem „ért el”. Emellett a terményre a mainál kisebb nedvességtartalmat írna elő, amelyet csak pluszköltséget okozó szárítással lehetne teljesíteni. Ezzel párhuzamosan az uniós anyag mérsékelné a hősérült és törött szemek arányát, de ezek mennyisége éppen növekedne, ha a szárítási előírások szigorodnának – állítják magyar szakértők.
A kiszivárogtatott koncepció az extrakövetelményeket azzal indokolja, hogy megfelelő minőségi előírásokat kell támasztani, mivel az EU a felvásárolt terményt általában több évig tárolja. Ezalatt pedig törekedni kell arra, hogy az áru minősége a legkevésbé romoljon. A magyar termelők szerint ugyanakkor egyértelmű: Brüsszel a paramétereket azért akarja megváltoztatni, hogy saját intervenciós felvásárlási kockázatát csökkentse. Mint ismert, a közelmúltban többször felmerült, hogy az EU-s gabonaszabályozási rendszer is reformra szorul. Mariann Fischer Boel agrárbiztos a Világgazdaságnak adott korábbi interjújában is kijelentette: a ma működő intervenciós rendszer túlságosan vonzó, ezért módosítani kell (VG, 2006. május 12.). Különösen nagy gondot és kiadást okozott az EU-nak a magyar kukorica, mivel a 2004-es csatlakozás óta megvásárolt 5,5 millió tonna intervenciós tengeri az EU-készlet 80 százalékát tette ki. (A Magyarországon megvett 7,7 millió tonnás teljes gabonamennyiség pedig elérte az uniós intervenciós árukészlet felét az elmúlt két évben.) Bár az idén búzából jelentős felkínálás nem lesz a növekvő kereslet miatt, a 8,2 millió tonnás várható kukoricatermés ismét több millió tonnás felkínálással kecsegtet.
A meghatározó érdekképviseletek levélben titakoztak az FVM-nél a kilátásba helyezett változtatások ellen, de álláspontjukról – a háttérben is zajló lobbizás miatt – részleteket nem közöltek. Úgy tudjuk, a szervezetek főként azt kifogásolják, hogy az uniós szakmai javaslatot semmilyen hatásvizsgálat nem előzte meg. Egyes vélemények szerint a módosítási elképzelések kifejezetten Magyarország ellen irányulnak az elmúlt két év „túlzott” hazai kukoricafelvásárlása miatt. (Drasztikusabb megoldásként az is szóba jöhet, hogy az EU a tengerit teljes mértékben törli az intervenciós árukörből.)
Az agrártárca nem támogatja, hogy a takarmánykukorica minőségi paraméterei a mai EU-s elképzelések szerint módosuljanak – közölte Dékány András, a tárca szóvivője. Hozzátette: a tervek súlyosan sértenék a magyar termelők érdekeit, és a vállalkozások tönkremenetelével járnának. Az FVM a hazai álláspontról a napokban már tájékoztatta Brüsszelt. A minisztérium kész a további szabályozási egyeztetésekre, de a hazai gazdálkodás jelenlegi technológiai színvonala mellett a megismert uniós koncepciót végrehajthatatlannak tartja – mondta a szóvivő. HL
