BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Sorsdöntő szavazások előtt

Kompromisszum a nagytulajdonosok között, vagy továbbra is igazgatóság, szeptember 30-tól pedig felügyelőbizottság nélküli működés – nagyjából így foglalható össze a Synergon eredetileg mára kiírt, de végül jövő hét keddre összehívott közgyűlésének a forgatókönyve. Az elmúlt hónapokban a tulajdonosi struktúra változásáról szinte hetente érkező híreknek köszönhetően a figyelem középpontjába került informatikai cégben jelenleg két meghatározó tulajdonos van, az Albrecht Ottó tulajdonában lévő Cashline Befektetési Holding Zrt. (24,07 százalék), illetve a Pannonplast és a benne meghatározó tulajdonos Lazarus Zrt. és Benji Invest Kft. (összesen 18,37 százalék). Utóbbi három cég bejelentette, hogy részvényesi magatartását összehangolja a közgyűlésen.

A társaság jövője miatt rendkívül fontos lenne a Synergon számára, ha a szeptember 12-i megismételt közgyűlésen a részvényesek meg tudnának állapodni, és sikerülne megválasztani az igazgatóságot és a felügyelőbizottságot – értékelte a helyzetet Radnóty Zoltán, a cégcsoport vezérigazgatója. Ez azért is sürgető feladat, mert szeptember közepére elkészül a vállalatcsoport új stratégiája, ezt azonban mielőbb az igazgatóság elé kellene terjeszteni és el kellene fogadni ahhoz, hogy már az idén elindíthassák a változásokat. Az elmúlt 3-4 évben a konszolidált árbevétel évente 20 milliárd forint körül alakult, 2009-re azonban az átszervezésnek és az új stratégiának köszönhetően már 30-35 milliárdos forgalommal és milliárdos nagyságrendű adózott eredménnyel számol a cégcsoport vezetője. A társaság felső vezetésében márciusban végrehajtott változás – kettéválasztották a csoport és az anyavállalat, a Synergon irányítását – s az új menedzsment intézkedéseinek első eredményei már látszanak, csoportszinten többéves stagnálás után az idén 15 százalékos forgalomnövekedést prognosztizálnak. Ez 22,8 milliárd forint bevételt jelent – mondta el Radnóty Zoltán. Az első fél év eredményei alapján pedig úgy tűnik, hogy a korábban bejelentett 300 millió forintos profitot is tudják majd tartani.

Az új stratégia középpontjában a növekedés áll, ezt részben akvizíciók útján, részben a cégcsoport lehetőségeinek jobb kihasználásával valósítják meg. A Synergon Romániában és Ukrajnában készül felvásárlásra, ezekben az országokban ugyanis Radnóty Zoltán megítélése szerint még komoly növekedési lehetőségek vannak a rendszerintegrációs piacon. A változás fontos része a mélyreható szerkezetátalakítás, amely segíthet a leányvállalatok problémáinak megoldásában is. A tervezett változások főleg az árbevétel növeléséhez járulnak hozzá, de mivel a cégcsoport magas fix költséggel működik, ha nő a forgalom, a fajlagos költség csökken, így javul a nyereségesség is.

Ha az árbevételre nem is, a profitra vonatkozó terveket még mindig alacsonynak tartja Fintha-Nagy Ádám, a Synergon felügyelőbizottságának elnöke, akinek jelenleg 1,32 százalékos a tulajdonrésze a cégben. Véleménye szerint a hasonló méretű szektortársak nagyobb nyereséggel működnek. A jövő keddi közgyűléssel kapcsolatban egyébként a két nagy tulajdonos megegyezésének jelentőségét hangsúlyozza Fintha-Nagy Ádám; ennek hiányában véleménye szerint még hosszú ideig bizonytalan marad a cég sorsa. A Synergon iránt megnövekedett befektetői érdeklődés egyik magyarázataként a felügyelőbizottság elnöke elmondta, hogy a vállalat az egyetlen megfelelő méretű, magyar tulajdonban lévő cég, amely eséllyel pályázhat ilyen méretű tendereken, azonban emlékeztetett arra, hogy mivel közbeszerzés keretében dőlnek el a kiírások, senki nem lehet biztos a sikeres szereplésben.

Fintha-Nagy Ádám tagja volt annak a – rajta kívül Miholek István és Stauder Ernő Géza alkotta – befektetői csoportnak, amely a májusi első közgyűlésen harcba szállt az alapító Czakó Ferenccel és Szalóczy Zsolttal a Synergon feletti ellenőrzésért. Elmondása szerint később szerettek volna megegyezni az alapítókkal, és így szoros tulajdonosi felügyeletet gyakorolni a cég felett, ez azonban nem sikerült; Czakóék végül a Pannonplastnak adták el tulajdonrészüket. A felügyelőbizottság elnökének egyébként hasonló a véleménye, mint a jelenlegi legnagyobb tulajdonos Albrecht Ottónak, vagyis tarthatatlan, hogy egy cég, amely öt év alatt százmilliárd forint bevételt mutatott fel, szinte semmilyen nyereséget sem termel.

Kompromisszumkeresők

A Synergon újabb közgyűlését eredetileg szeptember 8-ra írták ki, azonban a Keler Zrt. tájékoztatása szerint a 2006. augusztus 29-i dátumú részvénykönyv bejegyzései alapján – a Synergon saját tulajdonú részvényeit is figyelembe véve – a részvényesi jelenlét legfeljebb 48,85 százalék lehet, s ez nem elegendő a sikeres közgyűléshez.

Emiatt az eseményt szeptember 12-én megismétlik, az itt született döntések érvényességéhez azonban már nem szükséges az ötvenszázalékos tulajdonosi jelenlét.

A Synergon alapszabálya miatt viszont, amely szerint az olyan kérdésekben, mint például az igazgatóság megválasztása, a jelenlevők háromnegyedes többségére van szükség, az újabb közgyűlés csak a nagy tulajdonosok kompromisszuma esetén lehet sikeres.





Emiatt az eseményt szeptember 12-én megismétlik, az itt született döntések érvényességéhez azonban már nem szükséges az ötvenszázalékos tulajdonosi jelenlét.

A Synergon alapszabálya miatt viszont, amely szerint az olyan kérdésekben, mint például az igazgatóság megválasztása, a jelenlevők háromnegyedes többségére van szükség, az újabb közgyűlés csak a nagy tulajdonosok kompromisszuma esetén lehet sikeres.-->

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.