A jóhiszeműség munkáltatói kötelesség
A munkaszerződés szerinti munkakörben történő foglalkoztatás lehetőségének megszűnésekor a munkáltatónak az új munkakörre vonatkozó ajánlatával jóhiszeműen és tisztességesen kell eljárnia – mondta ki a Legfelsőbb Bíróság (LB) a következő jogvitában.
Az ügy felperese három évtizedig dolgozott az alperesnél szerelőként, amikor munkáltatója a gépjármű-karbantartói tevékenység kiszervezéséről döntött. A cég vezetői közölték a dolgozóval, hogy ezentúl más munkakörben foglalkoztatják. A dolgozó ezt követően keresőképtelen állományba került, felgyógyulása után a szakszervezeti titkárhoz fordult, és a vállalat vezetőivel is egyeztetett a jövőjéről. A cég azonban nem módosította munkaszerződését, a felperes kifogásait elutasította, ezért az nem vette fel a munkát. A munkáltató rendkívüli felmondással vált meg tőle. Intézkedését a felperes igazolatlan távollétével és együttműködési kötelezettségének megszegésével indokolta.
A dolgozó a bíróság előtt arra hivatkozott, hogy munkáltatója munkakörének meghatározása nélkül irányította át más feladatokra, munkajogi helyzete rendezetlen volt, ráadásul megromlott egészségi állapotát sem vették tekintetbe. A vállalat azzal védekezett, hogy ő csak ajánlatot tett a másik munkahelyen történő munkavégzésre. A munkaügyi bíróság arra következtetett: munkakörének megszűnésével a cég valóban nem rendezte a felperes helyzetét, így az munkát végezni nem tudott. A munkáltató rendkívüli felmondása jogellenes volt.
A másodfokú bíróság szerint az alperes ugyan megszegte együttműködési kötelezettségét, amikor ajánlatát nem foglalta írásba, ez azonban nem adhatott alapot arra, hogy a felperes abbahagyja a tárgyalásokat és megtagadja a munkavégzést. Ezért a keresetet elutasította. Az ügyet felülvizsgálatban elbíráló LB rámutatott: a felperes hiába kezdeményezett folyamatos egyeztetést feletteseivel. Írásban nem ajánlottak fel számára munkát, az áthelyezéssel kapcsolatban orvosi vizsgálatra nem küldték, bizonytalanságban tartották. Ezeket a körülményeket nem értékelte kellő súllyal a másodfokú bíróság – mutatott rá az LB. A munkáltató kötelezettsége a munka megszervezése és a munkavállaló számára a szükséges tájékoztatás megadása azért, hogy az gyakorolhassa munkaviszonyból eredő jogait és kötelezettségeit. A cég adós maradt ezzel, tehát ő követett el kötelezettségszegést. A jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte, és a munkaügyi bíróság ítéletét hagyta helyben. VG
