Bezárhat a kabai cukorgyár
Bezárja a kabai cukorgyárat az angol Eastern Sugar (ES), ha az unió elfogadja a csoport kvótaleépítési kérvényét – jelentette be az ES vezetése. A csoport megkezdte a szükséges konzultációkat a hazai érdekeltekkel. Az egyeztetések az első körben harminc napig tartanak. A feldolgozás beszüntetése 200 munkavállalót érintene. Az ES a jövő év január 31-ig jelentheti be Brüsszelben, hogy meg kíván válni cukorkvótájától.
A gyárbezárás azt jelentené, hogy a kabai feldolgozó lenne az első hazai áldozata a tavaly elhatározott, 36 százalékos cukorár-csökkentéssel járó hároméves uniós cukorreformnak a ma működő öt magyarországi gyár közül. Az angol Tate and Lyle és a francia Saint Louis Sucre tulajdonában lévő ES egy cseh és három szlovák üzemében is fel kíván hagyni a feldolgozással. Így a kelet-európai cukorgyártásra szerveződött csoport tulajdonképpen befejezné tevékenységét – kommentálták a hírt ágazati szakértők.
A kabai gyárat üzemeltető Eastern Sugar Zrt. a most folyó kampányt végigcsinálja, működését 2007-től szüntetné be. A társaság a 401 ezer tonnás magyar cukortermelési kvótából 127 ezret szerzett, amellyel 30-31 százalékos részesedést mondhat magáénak. A háromszereplős piacot – 35-36 százalékos részaránnyal – az osztrák Agrana tulajdonában lévő Magyar Cukor Zrt. vezeti, a második helyet pedig a német Nordzucker érdekeltségébe tartozó, 34-35 százalékot birtokló Mátra Cukor Zrt. foglalja el. Az eddigi nyilatkozatok szerint a Magyar Cukor Kaposváron és Petőházán, a Mátra Cukor Szolnokon és Szerencsen folytatni kívánja a termelést.
Az uniós reformszabályozás értelmében a cukorgyártók most úgy adhatják vissza kvótájukat, hogy annak fejében kártérítést kaphatnak. Ekkor megszűnnek a hozzájuk tartozó termelők répaszállítási jogosítványai is. Brüszszel azzal számol, hogy a reform nyomán legalább 4-4,5 millió tonna „tűnik el” a cukorhegyeket eredményező, 17 milliós összes EU-s cukorkvótából. Ebből a tulajdonosok eddig 1,2 milliót adtak vissza, az ES pedig további évi 300 ezerrel növelheti a felszámolt mennyiséget.
Ha a gyártók 2007. január végéig visszaadják kvótájukat, tonnánként 730 eurós kártérítést kaphatnak az unió szerkezetváltási alapjából. Az összeg jövőre 625, két év múlva 520 euróra csökken. Az ES éppen azzal indokolja mai gyárbezárási terveit, hogy az eddig önkéntesen beszolgáltatott kvótamennyiség kicsi. Ezért előfordulhat, hogy az EU a későbbiekben a kompenzáció nélküli csökkentést is fontolóra veszi. A mostani kvótamegszüntetés viszont 20–23 milliárd forintnak megfelelő támogatást hozna, így ezt – állítja az ES – minden érdekeltnek érdemes fontolóra vennie. Az összegből kell fedezni a gyárbezárás költségeit, legalább 10 százalékot pedig a répatermelőknek kell juttatni.
Mára összehívta a Kaba térségi termelők szervezetének ülését a Cukorrépa-termesztők Országos Szövetsége – mondta Kelemen István, az érdekképviselet főtitkára. A gyárbezárás ötven gazdálkodót és 10-15 ezer hektár területet érinthet. Kelemen István hozzátette: a termelők ragaszkodnak ahhoz, hogy legalább 30 százalékos kompenzációt kapjanak. Egyes gazdálkodók a felszabaduló területeken bioetanol-gyártáshoz szükséges kukoricát termelhetnek a későbbiekben, másokat pedig a Mátra Cukor Zrt. vehet át. VG
